Az Európai Unió szerdán egyszerűsíti a mesterséges intelligenciára és adatvédelemre vonatkozó szabályozását.
A mesterséges intelligencia forradalmasítja a tartalomgyártást. De vajon felkészült erre a hazai YouTube tartalomgyártó nemzedék? Farkas Dániel szerint Magyarországon még csak tapogatózunk, miközben Ázsiában már virtuális influenszerek uralják az online világot. A Starnet ügynökség vezetője úgy látja, az AI nem csupán technológiai újítás, hanem kulturális és etikai kihívás is: egyszerre kínál mentális pihenőt a tartalomgyártóknak, és veti fel a kérdést, hol húzódik a határ ember és algoritmus között.
Az influenszeripar az elmúlt évtizedben alapjaiban formálta át a digitális kommunikációt – most pedig újabb forradalom kapujában áll: a mesterséges intelligencia megjelenése a tartalomgyártásban. Bár Ázsiában már mindennapossá vált, hogy a legnépszerűbb influenszerek vagy épp virtuális karakterek AI segítségével alkotnak, Európában – és különösen Magyarországon – ez a tendencia még gyerekcipőben jár. Itthon legfeljebb kísérleteket, próbálkozásokat látni: néhány, mesterséges intelligenciával létrehozott influencer már felbukkant, de a hazai közönség még nem tekinti őket egyenrangú szereplőnek a hús-vér tartalomgyártókkal.
A technológia viszont viharos gyorsasággal fejlődik, és a változás elkerülhetetlen. A Youtube-ot és a közösségi platformokat ma már elárasztják az AI által generált videók: ismeretterjesztő anyagok, oktatófilmek, zenei klipek, sőt akár teljes csatornák is épülnek olyan tartalmakra, amelyeket emberi kéz alig érintett. De vajon lecserélhetők a tartalomgyártók digitális másaikra?
Milyen hatása lesz ennek a reklámpiacra, a nézők bizalmára, vagy akár az emberi kreativitás szerepére? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Farkas Dániellel, a Starnet influenszer ügynökség vezetőjével, aki egyébként korábban már adott a Pénzcentrumnak interjút, akkor a YouTube, és más tartalomgyártó platformok kereseti/bevételi lehetőségeiről esett szó:
Ázsiában már mindennapos, de már nálunk is kísérleteznek vele
Farkas Dániel szerint az influenszeriparban a mesterséges intelligencia térhódítása kontinensenként nagyon eltérő képet mutat. Míg a keleti piacokon már évek óta természetes, hogy az AI a mindennapi tartalomgyártás része, addig Európában – és különösen Magyarországon – ez a folyamat még épphogy elkezdődött.
A Starnet influenszerügynökség vezetője úgy látja, hogy a nyugati világban a technológia iránti érdeklődés megvan, de a gyakorlati alkalmazás egyelőre gyerekcipőben jár.
Magyarországon még kevésbé látom azt, hogy mennyire tudatosan használnák az influenszerek az AI-t a tartalomgyártásban. A keleti piacokon ez már sokkal jobban jelen van. Ázsiában az Instagramon és más közösségi platformokon is teljesen természetes, hogy az influenszerek mesterséges intelligenciával manipulálják, kiegészítik vagy akár generálják a tartalmaikat.
„Az európai és hazai közeg ezzel szemben még inkább a kísérletezés fázisában van. Néhány AI-influenszer ugyan már feltűnt a magyar online térben, de a közönség még nem tekinti őket egyenrangú szereplőknek a hús-vér tartalomgyártókkal.” – magyarázta a szakértő.
Kiderült: a legtöbb próbálkozás nem hoz áttörést, és bár vannak látványos példák nemzetközi szinten, például többmilliós követőbázisú, teljes egészében mesterségesen létrehozott személyiségek –, ezek inkább a kuriózum szintjén maradnak, mintsem tömegjelenséggé válnának.
Farkas úgy véli, a következő évek döntőek lesznek. Mint mondja: „szerintem a következő egy-két évben ez robbanásszerűen meg fog változni. A Google és más nagy platformok már most is fejlesztik azokat az AI-videómodelleket, amelyek gyakorlatilag emberi beavatkozás nélkül képesek teljes videókat létrehozni.”
Ez pedig nemcsak a tartalomgyártók, hanem a nézők számára is új kihívást jelenthet, hiszen egyre nehezebb lesz megkülönböztetni, mi valós és mi mesterségesen előállított.
Az AI egyszerre kihívás és menekülőút a tartalomgyártóknak
A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak technológiai, hanem pszichológiai és gazdasági kérdéseket is felvet. Farkas Dániel szerint az AI a YouTube-on már most is komoly versenyt támaszt az emberi alkotóknak, hiszen tömegesen előállított, gép által generált csatornák lepik el a platformot.
Ezek minimális módosításokkal újrahasznosítják a tartalmakat, így elképesztő mennyiségben képesek feltölteni friss anyagokat.
Ezek a csatornák sokszor kis változtatásokkal dolgoznak, és ömlesztve árasztják el a YouTube-ot a gépi tartalmakkal. Ez hatalmas fejtörést okoz a platformnak is, hogy hogyan kezelje mindezt
– magyarázta a szakértő.
Az ügynökségvezető ugyanakkor úgy véli, az AI nem feltétlenül az emberi alkotó ellensége, hanem akár a mentális tehermentesítés eszköze is lehet. Mint mondja: egy influenszer ma óriási nyomás alatt van.„Folyamatosan gyártani kell a tartalmat, nincs pihenő. Az AI viszont segíthet abban, hogy a tartalomgyártó digitálisan helyettesítse magát, akár egy saját avatárral.”
Ez a megoldás lehetőséget adna arra, hogy az alkotó pihenjen, miközben a márkaépítés folytatódik. A technológia tehát – megfelelően használva – akár a kiégés ellenszere is lehetne.
Természetesen az is kérdés, hogy mindez valóban időt és energiát takarít-e meg. Farkas szerint a jelenlegi technológiai szinten ez még nem feltétlenül igaz:
Egy valósághű, jó minőségű AI-videó létrehozása ma még több munka, mint egy hagyományos felvétel. De ez gyorsan változik: két év múlva ezek a rendszerek már sokkal pontosabban és hatékonyabban fognak működni.
A jövő tehát kétirányú: egyrészt a mesterséges intelligencia egyszerűsíti a gyártási folyamatokat és új bevételi modelleket hoz, másrészt alapjaiban kérdőjelezi meg, mit is jelent ma „valós” tartalmat gyártani. Farkas összegzése szerint: „Nem lesz olyan tartalomgyártó, aki valamilyen formában ne használna mesterséges intelligenciát. A kérdés csak az, hogy segítőként vagy helyettesként tekint majd rá.”
Az AI nem megy szabadságra
A mesterséges intelligencia megjelenése a tartalomgyártásban nemcsak technológiai, hanem üzleti kérdés is. Farkas Dániel szerint a márkák szempontjából kifejezetten csábító lehet egy olyan „influenszer”, aki sosem hibázik, nem fárad el, és nem keveredik botrányba. Mint elmondta: egy AI-avatar nem megy el fesztiválozni, nem tesz fel véletlenül félreérthető posztot, és nem fárad ki. Ez pedig szerinte egyfajta biztonságot jelenthet a hirdetőknek.
Ezzel együtt azonban még messze vagyunk attól, hogy a márkák tömegesen dolgozzanak együtt mesterségesen generált személyiségekkel.
Szerintem legalább három-négy év kell ahhoz, hogy valóban érdemi bevételt termeljenek az AI-influenszerek. Addig ez inkább kísérletezés marad, nem mainstream üzlet
– mondja. A szakember továbbá úgy látja, hogy a rajongók és követők részéről is lassú folyamat lesz az elfogadás.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Bár a japán vagy dél-koreai piacokon az emberek könnyen kötődnek virtuális karakterekhez, Európában még mindig fontos az emberi hitelesség.
Hozzátette ugyanakkor:
Az elmúlt évtizedekben megszoktuk, hogy hús-vér emberekhez kötődünk. A rajongás pszichológiája ugyanakkor idővel változhat: a mesterséges személyiségek is kiválthatnak hasonló érzelmi reakciókat, mint egy valódi sztár.
Elég, ha a filmek, rajzfilmek világára gondolunk: ott is rengeteg kitalált karaktert imádnak az emberek. „Miért ne működhetne ez a közösségi médiában is?” – teszi fel a kérdést Farkas Dániel.
A nyelvi korlátok lebomlanak
A YouTube már most is kínál olyan funkciókat, amelyek segítségével egy videó több nyelven, automatikus szinkronnal elérhető. A jövőben ez teljesen természetessé válhat.
Ma már előfordul, hogy egy angol nyelvű videót a rendszer automatikusan lefordít spanyolra, olaszra vagy japánra – a beszélő hangját is modellezi, mintha ő maga szólalna meg az adott nyelven. Ez egészen elképesztő.
– mondja Farkas Dániel, majd hozzátette: ez a technológia a kisebb piacokon működő tartalomgyártóknak is óriási lehetőséget nyithat. Egy magyar alkotó például néhány kattintással elérheti a nemzetközi közönséget, és fordítva: egy külföldi videós tartalma is pillanatok alatt magyar szinkront kaphat.
„Ez teljesen új korszakot nyit: a nyelvi határok eltűnnek, és mindenki globális versenybe kerül” – fogalmaz.
Farkas Dániel szerint azonban, a jövőben a tutorial, és egyéb oktató tartalmaknál várható a legnagyobb áttörés.
El tudom képzelni, hogy pár év múlva csak beírom, hogy ‘hogyan rakjak össze egy sátrat’, és a rendszer azonnal legenerál egy videót, ahol valaki megmutatja mindezt – de teljesen AI által készítve.
– magyarázta a szakértő.
Az emberi kapcsolatot nem lehet kódokkal pótolni
Farkas Dániel szerint bármennyire is fejlődik a technológia, az emberi kapcsolódás és kreativitás pótolhatatlan marad.
A Covid-időszak megtanított minket arra, hogy az online tér nem elég. Az emberek újra vágynak a közösségi élményre, a személyes kapcsolódásra. A kommunikációs szakember úgy látja, hogy a fizikai jelenlét, az érzelmi interakció továbbra is meghatározó marad – még akkor is, ha az AI egyre több terhet vesz le a tartalomgyártók válláról.
Vadnyugat a neten – az AI és a jogi keretek harca
A mesterséges intelligencia tartalomgyártásának jogi szabályozása jelenleg erősen hiányos.
Farkas Dániel ezt a korszakot digitális vadnyugatnak nevezi.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint ahogy a jogalkotás lépést tudna tartani vele. Most még kísérletezés folyik, és közben próbálják a szabályokat is utólag megalkotni.
– mondta el.
A YouTube már elkezdte szigorítani a feltételeket: több olyan csatornát is felfüggesztettek, amelyek kizárólag mesterségesen generált tartalmakat töltöttek fel. „Nem azért, mert az AI tiltott lenne, hanem mert a tömeges, ismétlődő gyártás miatt nem feleltek meg a minőségi irányelveknek” – magyarázza Farkas.
A szakember szerint azonban természetes, hogy a kezdeti szakaszban előfordulnak visszaélések, és a rendszerek idővel tisztulnak majd. „Minden új technológia vadnyugati szakaszon megy keresztül – ez az AI-nál sincs másképp.”
Nem lesz olyan tartalomgyártó, aki valamilyen formában ne használna AI-t
A Starnet vezetője szerint a mesterséges intelligencia nem eltüntetni fogja az emberi alkotót, hanem eszközzé válik a kezében. A Google például már most is olyan rendszereket fejleszt, amelyek a tartalomgyártás kilenc lépéséből öt-hatot képesek kiváltani: a tervezést, a vágást, az optimalizálást.
Farkas szerint a cél nem az, hogy az ember helyett dolgozzon az AI, hanem hogy segítse a munkát, ötletet adjon, inspiráljon. A mesterséges intelligencia legnagyobb ereje abban rejlik, hogy leveszi a mechanikus feladatokat a kreatív emberek válláról, és több időt hagy az alkotásra.
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
Három bankot is felvásárolt, most már a tőzsdére lépne a magyar közösségi bank
A Pénzcentrum Fáy Zsoltot, a MagNetbank elnökét az elmúlt évek akvizícióiról, a növekedési tervekről, közösségi bankolásról, de a permakultúrális gazdálkodásról is kérdezte.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








