Hogyan ússzuk meg a parkolási- és a sztrádadíjat?

A jogosulatlan úthasználók aránya az ÁAK legfrissebb kimutatásai szerint a két évvel ezelőtt 4-4,5 százalékról mintegy 1,5-2 százalékra zsugorodott. Az autópálya-üzemeltető cég legalábbis az egyes utakon naponta közlekedő több tízezer gépkocsi között ennyi bliccelőt talál. Legfeljebb találgatni lehet ugyanakkor, hogy a január óta szélvédőre ragasztható matrica nélküli e-matricás rendszerben valójában hányan autóznak díjfizetés nélkül. Hiszen az ellenőrzést kijátszók után semmiféle nyom nem marad.

Az ÁAK ellenőreinek a legfogósabb feladatot a külföldi autósok adják. A társaság informatikai rendszerét arra "rendezték be", hogy a kamerái előtt elhaladó járművek rendszámai és a matrica értékesítési adatbázis összevetése alapján megadja, kik használták díjfizetés nélkül az autópályákat, autóutakat, főutakat. A hazai autósok esetében innen egyszerű a protokoll: a "tilosban járók" adatait egyszerűen lekérik a központi gépjármű-nyilvántartásból, és már postázzák is a büntetést. A külföldi gépjárművek tulajdonosai után viszont a magyar sztrádaüzemeltetőnek nincs hol kutakodnia, az ehhez szükséges államközi egyezmények egész Európában hiányoznak.

Az idegen hatósági jelzéssel közlekedő motorkerékpárok, személygépkocsik, vagy akár kamionok adatait az ÁAK informatikai rendszere egyelőre nem dolgozza fel. Utólagos megbüntetésükre ugyanis jelenleg nincs lehetőség. Kiszűrésüket az autópálya-kezelő mobilcsoportjainak, illetve a tereléses ellenőrzéseknek kell elvégeznie. Az előzetes bejelentés nélkül néhány órára kitelepülő ellenőrök tapasztalatai szerint a bliccelők mintegy harmada külföldi. Többségük az utak elhasználódásában a legnagyobb szerepet játszó tehergépkocsi.

A mobil ellenőrző csoportok karjaiba belefutó autósok gyakran azzal próbálkoznak, hogy a leállósávba húzódva, mobiltelefonon kifizetik az úthasználat díját. Ami azonban legfeljebb a külföldiek számára jelenthet megoldást: a magyar rendszámú gépkocsik már jóval a megállítás előtt, az első útjukba akadó ÁAK-kameránál lebuknak.

Számukra szerény vigasz lehet, hogy a trükk idegen rendszámmal sem sikerül mindig. A szöveges üzenet (SMS) küldés és fogadás idejére hirtelen a félrehúzódó, majd megálló, messziről jól látható tehergépkocsikat a néhány perccel korábbi jogosulatlan úthasználatért is megbüntethetik. Amihez az alapot éppen a matricavásárlást igazoló SMS érkezésének időpontja szolgáltathatja.

A külföldi kamionosok ráadásul gyakorta még a tettenéréskor sem adják fel. A leggyakrabban magyarázkodással próbálják elkerülni a büntetést. Kifogásaik között az első helyen szerepel, hogy nem tudtak megállni megváltani az autópálya-matricát, illetve nem is volt olyan pihenőhely, ahol mindezt megtehették volna. A mobiltelefonos díjfizetés feltételeinek megteremtése óta komolyan kevéssé vehető próbálkozások azonban nem lágyítják meg az ellenőrök szívét: az egy napra 15,3 ezer forint pótdíjat kifizettetik.

Ezzel együtt a külföldi autósok, elsősorban kamionosok akár önhibájukon kívül is bliccelhetnek. Ehhez elég, ha nem a megfelelő üzemanyagtöltő állomásnál váltják meg egynapos vignettájukat. Az ÁAK online autópályamatrica-kezelési rendszere ugyanis a vásárlási nyugta aláírása után tíz percet ad a pénztár kezelőjének, hogy a hibás adatok alapján megváltott címke értékesítését sztornózza. Így elvben nem zárható ki, hogy az ukrán, török vagy akár az Európai Unió tagállamaiból érkező autósok matricájának árát élelmes benzinkutasok egyszerűen kivegyék a kasszából, a vásárlást pedig töröljék az ÁAK rendszeréből.

Személygépkocsival és teherautóval sokan szó szerint kerülő úton próbálják megspórolni a matrica árát. A trükk lényege: kikerülni az ÁAK tizenegy fix kamerás mérőpontját az alsóbb rendű utakon. A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban az autópályák valamennyi forgalmi sávját mindkét irányban folyamatosan figyelő berendezések megkerülése legfeljebb csak rövid távon, megfelelő helyismeret birtokában válik be. Ráadásul akkor sem mindig. Az autópálya-társaság 24 mobil kamerás autója és 12 mobil ellenőrző csoportja ugyanis gyakorta éppen az ilyen elkerülő utakon szedi a sarcot.

Még a parkolás költségeit is megspórolhatja, aki autóját szlovák rendszámmal helyezi forgalomba, ezekkel a járművekkel és tulajdonosaikkal ugyanis nemcsak a vámhatóság, de a parkolási társaságok sem nagyon tudnak mit kezdeni. - Nincsenek könnyű helyzetben a cégek, ha külföldi rendszámú autó tulajdonosának kell kiküldeniük a fizetési felszólítást, erre ugyanis még az Európai Unión belül sincs egységes gyakorlat. A szlovák hatóságok például parkolási ügyekben nem szokták kiadni a jármű tulajdonosának adatait, de ha meg is teszik, a pereskedés egy külföldi állampolgárral vagy céggel általában körülményes és költséges is, így egy ponton túl nincs értelme erőltetni a tartozás behajtását - mondta lapunknak Tóth József, a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás igazgatója. A Magyar Parkolási Szövetség elnöke szerint ennek ellenére megpróbálják szankcionálni, ha egy külföldi autó után nem fizetnek parkolási díjat, ám általában nem sok sikerrel.