Ennyit keres egy utas- és poggyászátvizsgáló, hordár a budapesti reptéren: tömegeket várnak

A koronavírus-járvány berobbanásának egyik első áldozata volt a légi közlekedés: 2020. márciusától egyértelművé vált, hogy aki külföldre szeretne utazni, annak sokkal nagyobb kiszámíthatatlansággal kell számolnia, mint kotrábban. Idén tavasszal Európa-szerte enyhítettek az utazási korlátozásokon, ezzel pedig a turisták száma is megemelkedett. A Covid-hatás viszont most üt be igazán: a járvány alatti elbocsájtások, valamint a pályaelhagyásra kényszerülő reptéri dolgozók miatt valóságos káoszra számíthatnak a nyaralni készülők. A munkaerőhiányt az utasok a bőrükön érezhetik: arról már mi is írtunk korábban, hogy nagyban megnőtt a járatkésések és -törlések száma az utóbbi pár hét során, arról nem is beszélve, hogy a földi személyzet hiánya mellett az egész világon fennakadások vannak a poggyászok szállításában.

A problémával kapcsolatban a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér is kiadott közleményt, melyben hangsúlyozták, hogy a problémát az utasok számának növekedése okozza, hanem azok a csúcsforgalmi időszakok, melyek során egyszerre sok gép érkezik és száll fel. Ilyenkor nehéz ellátni azokat a földi feladatokat, melyeket a legjobban érint a munkaerőhiány: a check-int, a poggyászrakodást és a beszállítást. Kézenfekvő megoldás lenne a sürgős toborzás a reptérre, ezzel kapcsolatban meg is keretük a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret azzal kapcsolatban, milyen területen van a legtöbb nyitott pozíciójuk, illetve mekkora kezdőbért kaphatnak most a kezdők ezekben a munkakörökben.

A repülőtér válasza is azt erősítette meg, hogy a már korábban említett földi szolgáltatásoknál van a legnagyobb az emberhiány:

a legtöbb nyitott pozíció jellemzően az utas- és poggyászátvizsgáló, a Terminál üzemeltetési és információs munkatárs, illetve a hordár- és poggyászkocsi koordinátor munkakörökben van”

A bérekkel kapcsolatban pedig az derült ki, hogy legmagasabb kezdő fizetés az utas- és poggyászátvizsgáló, illetve az üzemeltetési és információs munkatárs munkakörökben jár, bruttó 404 300 ft (nettó 268 ezer). Ezen kívül a hordár-és poggyászkocsi koordinátorok fizetését tudtuk meg a reptértől, ez bruttó havi 345 ezer forint (nettó 229 ezer). Ha ezeket a béreket összevetjük más, hasonló képzettségi szintet igénylő hiányszakmákkal, akkor attól jócskán elmaradnak. Ahogy arról korábban írtunk, Budapesten a buszsofőröknek nettó 434 ezer forintot ígérnek, míg kukásként akár 450 ezret is lehet keresni.

Bővítés és munkaerőhiány

Korábban körbejárta a sajtót, hogy a Wizz Air egy teljes repülőnyi utast hagyott ott Párizsban mindenféle segítség, vagy helyettesítő járat nélkül. Az eset még fapados légitársaságtól is szokatlan; erre a problémára a Wizz Air hivatalos válasza a Blikknek az volt, hogy e járattörlés oka a légi forgalmi irányításban, a földi műveletekben, a poggyászkezelésben, a biztonsági szolgálatoknál és a repülőtereken tapasztalható munkaerőhiány.

Megkeresésünkre elmondta a légitársaság, hogy tavaly nagy toborzókampányt hirdettek, melynek keretében csak 2022-ben első öt hónapjában 1000 legiutas-kísérő és pilótát vettek fel a fapados társasághoz. A közleményben egyébként arról nincs szó, milyen fizetést lehet kapni ezekben a munkakörökben, ellenben szóba kerül, hogy továbbra is várnak jelentkezőket ezekre a pozíciókra. 

Bár a WIZZ nagy számban keres pilótákat és légiutas-kísérőket 41 bázisra, a fedélzeti személyzetnél sokkal több nyitott pozíció elérhető, hiszen irodai pozíciókba is keres embereket a légitársaság. Magyarországon egy éven belül további több mint 100 új légiutas-kísérőt tervez felvenni a WIZZ"

– válaszolta a Wizz Air a Pénzcentrumnak azzal kapcsolatban, mely állásra keresik jelenleg a legtöbb embert, illetve milyen létszámbővítéseket terveznek. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a társaságoknál is bőven van igény a munkaerőre. Válaszában a magyar légi társaság azt is megerősítette, hogy a legtöbb probléma a földi kiszolgálásban tapasztalt munkaerőhiány miatt van:

Azonban a szektorban – különösen a légi forgalmi irányításban, a földi műveletekben, a poggyászkezelésben, a biztonsági szolgálatoknál és a repülőtereken – széles körben tapasztalható munkaerőhiány miatt előfordulhatnak kisebb-nagyobb, legtöbbször a légitársaságunkon kívül álló okokból eredő fennakadások"

Máshol is vannak gondok

A Wizz Air persze csak egy példa arra, milyen problémákkal küzdenek jelenleg a légitársaságok. A munkaerőhiány gondot jelent ugyanúgy a légi, mint a földi feladatok ellátásában, ez pedig világszerte érinti a ugyanúgy a repülőtereket, mint a légi társaságokat. A londoni Heathrow reptér július 12-én jelentette be, hogy szeptemberig napi százezerben korlátozza az  utasok számát keddtől a munkaerőhiány és az ebből eredő, időnként súlyos fennakadások miatt. Ehhez a problémához egyébként kétségtelenül hozzájárult, hogy szinte exponenciálisan nőtt az utasok száma a járvány után. A járattörlések és a poggyászkésések (vagy eltűnések sem egyediek), például csak idén augusztusban világszerte több mint 25 ezer járatot töröltek el, ebből nagyjából 15 ezret Európában a már korábban említett gondok miatt. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy ez a 15 ezer járat csupán 2%-át teszi ki az európai járatoknak augusztusban. .

Ugyan jelenleg az emberhiány okozza a legtöbb gondot a repülőtársaságoknak, egyelőre a jövő sem kecsegtet sok jóval: a repülőjáratokat keményen érinti az üzemanyagok drágulása, a legtöbb szakértő úgy gondolja, hogy örökre lemondhatunk az olcsó repülésről a benzin áremelkedése miatt. Az energiaválságon kívül szintén anyagi nehézséget okozhat a jövőben a társaságoknak az itthon nemrég bevezetett különadó, melyet minden magyarországi repülőút után kell fizetniük. Mindez azt jelenti, hogy ugyan az utasok száma nő, a komoly emberhiány mellett a drasztikus költségnövekedéssel kell megbirkózni a társaságoknak, ez pedig könnyen jelentheti, hogy a bérek hosszú távon is alacsonyak maradnak a földi feladatellátók esetében, így pedig nagyon nehéz lesz új munkaerőt találni, tehát könnyen lehet, hogy a reptéri káoszok hosszú távon velünk maradnak.