Érik a balatoni szúnyoginvázió: ijesztő kórokat terjeszthetnek a legújabb migráns példányok

A szúnyogok szezonja jellemzően a tavaszi és nyári hónapokra esik, amikor a meleg és csapadékos időjárás kedvez a lárvák fejlődésének. A márciusi 20 fokos hőmérsékletek idején hamarosan talán már találkozhatunk is az első egyedekkel, így nem lehet elég korán elkezdeni a felkészülést a szúnyoggyérítésre. Az eljárás célja, hogy anélkül csökkentse a vészívó populációt, hogy jelentős károkat okozna a környezetben. A gyérítés módszerei közé jelenleg a kifejlett szúnyogok (imágók) elleni permetezés és a lárvák elleni biológiai kezelések tartoznak.

Jogszabályok, módszerek, munkavégzés

A szúnyoggyérítés tevékenységét számos jogszabály szabályozza, többek között:

• 16/2017. (VIII. 7.) EMMI rendelet a tevékenység szabályozásáról
• 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a járványügyi vonatkozásokkal
• 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek használatáról

Az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendelkezik, míg a szúnyogirtás szakmai végrehajtását egészségügyi gázmesterek és kártevőirtó szakmunkások végzik.

Az imágógyérítés során a szakemberek permetezést alkalmaznak a településeken belül, amely során deltamethrin hatóanyagú piretroid inszekticidet használnak. Ez a neurotoxin a szúnyogok idegrendszerére hat: blokkolja a nátriumion-csatornák áteresztőképességét, ami a vérszívók pusztulásához vezet. A légi kémiai irtás ULV (Ultra Low Volume) eljárással történik, azonban mivel nem szelektív irtószert alkalmaz, ennek használata erősen korlátozott. A földi kémiai irtás során hidegköd-, ULV- vagy melegköd-képzést alkalmaznak, amelyet gépkocsiról vagy kézi permetezőberendezéssel végeznek

– mondta az ülésen Fekete Gábor, a szúnyoggyérítéseket végző Corax-Bioner Zrt. vezérigazgatója.

Fekete Gábor hozzátette: a lárvagyérítés földi- és légi biológiai módszerekkel történik, amelyek kíméletesebbek a környezetre. Ennek során Bacillus thuringiensis israeliensis (Bti) alapú készítményeket használnak, amelyek szelektíven pusztítják a szúnyoglárvákat. A Balaton térségében már 1985 óta ezt a módszer alkalmazzák, amit lakossági és szervezett kezelések formájában végeznek.

Lárvagyérítés a Balaton térségében, a kivitelezés feltételei:

• nincs időben korlátozva
• légi napközben, repülésbiztonsági okokból
• enyhe szél nem okoz gondot nagycseppes vagy granulátum-szórásos
• eljárásoknál (4-5 m/s)
• jellemzően településen kívül történik, lakosság nem észleli
• területi kijelölés – szakértői felmérés szerint
• önkormányzatnak nincs teendője
• méhekre nem veszélyes – szelektív

Ugyanez imágógyérítés esetén a magyar tengernél:

• földi eljárás lehetséges, légire nincs engedélyezett szúnyogirtó szer (2019)
• napnyugtától akár kora hajnalig, jellemzően 21 órától
• kizárólag ULV technológia – közlekedés, lakosság zavarása kisebb
• csak enyhe légmozgás mellett végezhető, 2 m/s
• lakott településrészeken, gépjárművel megközelíthető helyeken
• lakosság és méhészek értesítése az önkormányzat feladata, (formanyomtatvány), kivitelezés nem kezdhető meg visszaigazolás nélkül
• vízparttól 45 méter védőtávolság
• nem szelektív, de az alacsony dózis miatt nem okoz teljes rovarpusztulást
• területi kijelölés

Fekete Gábor a szúnyogirtás dokumentációját is bemutatta, ami tartalmazza a kezelést végző szakemberek engedélyeit, a kezelt területek térképes megjelölését, az időjárási adatokat, a természetvédelmi engedélyeket, valamint a hatékonyság mérési jegyzőkönyveit. Az önkormányzat felelőssége a lakosság értesítése, és a kivitelezést csak az engedélyek megléte után lehet megkezdeni. Az elvégzett kezelésekről minden esetben részletes nyilvántartást kell vezetni.

A melegködös szúnyoggyérítés hatása különböző rovarfajokra eltérő mértékű. A vizsgálatok szerint a kezelés azonnali hatása alacsony volt, de az idő előrehaladtával bizonyos fajokra fokozottabb hatást gyakorolt. A csípőszúnyogok esetében 24 óra elteltével a mortalitás száz százalékos volt, míg az ecetmuslicák esetében ez az arány 53,3 százalékot ért el. Ugyanakkor a kezelés más rovarcsoportokra, például a burgonyabogarakra, pókokra, fülbemászókra és rózsabogarakra semmiféle kimutatható hatást nem regisztráltunk. Ez azt mutatja, hogy a szúnyogirtás során alkalmazott módszerek szelektív hatásfoka eltérő lehet, és fontos figyelembe venni a környezetre gyakorolt hatásokat is

– emelte ki előadásában a szakember.

De mi a helyzet a méhekkel? A megfelelő óvintézkedések betartása mellett a méhekre gyakorolt kockázat minimálisra csökkenthető, de a kémiai szúnyoggyérítés továbbra is rejt potenciális veszélyeket a beporzók számára. Az imágóirtás során alkalmazott piretroid alapú szerek, mint a deltamethrin kontakt rovarölő, amely a méhek szervezetébe jutva egyfajta idegméregként hat, ami bénulást és elhullást okozhat. Úgy tűnik, a méhészek előzetes értesítése és a biológiai irtás előnyben részesítése azonban segíthet az ökoszisztéma védelmében.

Szúnyoggyérítés egykor és ma

A szúnyoggyérítés a Balaton környékén mindig is kiemelt kérdésnek számított, hiszen a tó környéki turizmus szempontjából a kellemetlen vérszívó rovarok elleni védekezés kulcsfontosságú. A szúnyogirtás módszertana az elmúlt évtizedekben jelentős fejlesztéseken esett át, amelyben egyre nagyobb szerepet kap a környezetbarát biológiai gyérítés.

A Balatonnál végzett szúnyoggyérítés kezdetben kevésbé számított rendszeresnek és tervezettnek. A biológiai védekezés lehetőségeit az 1950-es években Mihályi Ferenc kezdte el vizsgálni, majd az 1980-as években Szalai-Marzsó László végzett Bacillus thuringiensis israelensis vizsgálatokat. A kémiai és biológiai védekezés gyakorlati alkalmazását Sáringer Gyula és Tóth Sándor kutatták az 1980-as években, majd a 2000-es években megjelent a digitális térképezés is, amely elősegítette a pontos és célzott védekezést. 2005-ben légifotók segítségével kutatták fel a tenyészőhelyeket, három év múlva pedig megtörtént az első színképelemzéses hazai predikció, majd újabb két év múlva már olyan térkép állt rendelkezésre, amely a Balaton térségének humán szempontból jelentős, szervezetten gyéríthető tenyészőhelyeket jelenítette meg

– sorolta a múltban végzett szúnyoggyérítés állomásait Sáringer-Kenyeres Tamás, a Pannónia Központ Kft. növényvédelmi és agrokémiai szakmérnöke.

A szúnyoggyérítést monitorozó szakértői csoport vezetője úgy látja, hogy a száraz télnek köszönhetően a szokásosnál kevesebb vérszívó rovar várható a Balaton térségében. Persze a gyérítés a nyári időszakban így is elengedhetetlen. Bizonyos településeken szükséges tovább növelni a kezelt terület nagyságát. Ez a teljes Balatont érintően a területi frissítések után elérheti a 6000 hektárt.

A kezdeti időszakban a szúnyoggyérítés főleg kémiai módszerekkel történt, napjainkra viszont egyre inkább a biológiai módszerekre épül. A legfőbb változást a 2019-es év hozta, amikor a légi kémiai gyérítést teljesen betiltották a hatóságok. Ezzel sok minden másként alakult, többek között a kezelés időpontja és pontossága, valamint a terület nagysága is. A szakemberek ekkor kezdték el a szúnyoggyérítéssel érintett területek pontosítását, a fokozottabb ellenőrzést, illetve az összefogás erősítését az érdekelt felek között.

A Balaton környékén összesen 1480 tenyészőhelyet ábrázolnak a 2024-es térképek, míg az összes kezelt terület meghaladja a 2100 hektárt. A Balaton környezete tehát továbbra is óriási kihívás előtt áll a szúnyoggyérítés terén. A lakott települések környezete, többek között erdőterületek ráadásul rejtett tenyészőhelyekben gazdagok, amelyek biológiai gyérítése nem megvalósítható. A biológiai módszerekre való teljes áttérés még nem teljesen megvalósítható, de az optimizmusra okot adó tényezők között szerepelnek a hatékonyabb biológiai szerek, az egyre pontosabb digitális monitorozás, és a lakosság aktívabb részvétele a megelőzésben (például az esővízgyűjtők befedése).

A szúnyoggyérítés egy részére korábban a Turizmus Zrt. biztosított anyagi forrásokat, ám néhány éve átvette ezt a feladatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amely egy bizonyos keretből biztosít egy biológiai és két kémiai kezelést a régióban. A további szükséges gyérítéseket a Balatoni Szövetség és az önkormányzatok fizetik. Ha a biológiai védekezés jól működik, a kémiai kezelésekre várhatóan kisebb mértékben lesz szükség.

És hogy mikor indul az idei szúnyoggyérítés a Balatonnál, azt egyelőre nem lehet tudni. A tavalyi csapadékos tél és a korán érkező magas hőmérséklet miatt a szokásosnál egy hónappal korábban, április elején kezdődött a vérszívók irtása.