Iszonyat értékes kincset rejt a magyar föld: szörnyű, ahogy elpazaroljuk, pedig használni is lehetne

Magyarországon a földhő hasznosítása jelenleg három fő területen zajlik: a termálkutak közel harmada fürdőket lát el, 40 százalékát mezőgazdasági célokra használják, míg a 94 hazai távhőrendszerből 21 működik geotermikus energiával. A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen 71 milliárd forintot szán a megújuló energián alapuló távfűtési rendszerek fejlesztésére. A megújuló energiaforrások helyzetéről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az ország geotermikus adottságai kiemelkedőek: míg globálisan 100 méterenként 2-3 fokot emelkedik a föld hőmérséklete, nálunk ez 4-5, egyes helyeken akár 6-7 fok is lehet. Szegeden például már 1700 méter mélyen 90 fokos víz található. Különösen az Alföldön, a Kisalföldön és Somogyban rejlik jelentős hőpotenciál, ahol 800-1500 méter mélységben 30-60 fokos termálvíz érhető el.

A jelenlegi gyakorlat szerint a kitermelt termálvíz nagy részét szabadon engedik a felszíni élővizekbe, vagy magas, 40-50 fokos hőmérsékleten sajtolják vissza a földbe, ami gazdaságtalan és környezetvédelmi szempontból is problémás. Ez a hőpazarlás megszüntethető lenne speciális víz-víz hőszivattyús technológiával, amely kivonná a hőt a termálvízből, mielőtt az visszakerül a természetbe.

Ilyen rendszer működik már Nagyatádon, ahol a termálfürdőből elfolyó 25-30 fokos vizet 15 fokra hűtik, és az így kinyert energiával fűtenek önkormányzati épületeket. A beruházás 300-400 millió forintba került, és évi 40-50 millió forint megtakarítást eredményez. Hasonló projektek tervezése folyik Mohácson, Marcaliban, Kecskeméten, Szigetváron és Szentgotthárdon is.

A geotermikus hőszivattyúk terén Magyarország jelentősen lemarad az európai átlagtól. Míg Svédországban és Finnországban 1000 lakosra 30-60, Ausztriában 12 telepített geotermikus hőszivattyú jut, addig hazánkban ez az érték 1 alatti. Az Európában működő 54 millió hőszivattyúból csak 2 millió geotermikus, és ebből mindössze 4,5 ezer található Magyarországon.

A közepes hőmérsékletű termálvizet hasznosító hőszivattyúk nagy előnye a kiváló hatékonyság: 1 kilowattóra áramból akár 6 kilowattóra hőenergiát is képesek előállítani. Mivel a villamos energia ára átlagosan 2,8-szorosa a földgázénak, ez a technológia jelentős költségmegtakarítást eredményezhet, akár felére csökkentve a fűtési költségeket.

A projektek gazdaságosságát ugyanakkor befolyásolják a mesterséges árak, mint a rezsicsökkentés vagy a szabályozott távhődíjak, így jelenleg állami támogatás nélkül nehezen versenyképesek. A beruházási költségek rendszertől függően 300-800 millió forint között mozognak.

A költségmegtakarítás mellett a rendszerek környezetvédelmi előnye, hogy lehűtött állapotban engedik vissza a termálvizet a természetbe, jelentősen csökkentve a környezeti hőterhelést. A projektek megvalósításának jelenleg inkább a tervezési kapacitás a szűk keresztmetszete, mivel összetett geológiai, mélyépítési, épületgépészeti és villamossági feladatokat kell koordinálni.