Sorra döntik ki a fákat a védettségre szánt réteken: hatalmas átalakításokat tervez a magántőkealap

A Telex információi szerint a befektetési alap "Apenta park" elnevezésű koncepciója jelentős átalakításokat tartalmaz a jelenleg természetközeli besorolású területen. A tervek között rendezvényközpont, fürdőház, fizetős fürdőtó, további két tó, park, tanösvény és parkoló szerepel, valamint az Őrmezei út kiszélesítése is.

A fejlesztési elképzelések ellentmondanak a portfóliókezelő korábbi nyilatkozatának, miszerint nem terveznek turisztikai beruházást. Ádám Ervin, a Forrás Invest Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője korábban azt állította: "Egy olyan vizes parkot tervezünk, amely a felszínközeli és a mélyebb rétegek vízbázisát óvja, és egyben hozzáférhetővé teszi ezeket a vizeket a lakosság számára, úgy, hogy legalább 90 százalékos zöldterületi aránnyal és többszintes növényállománnyal a terület zöldfelületi intenzitása is inkább növekedne."

A most napvilágra került tervekből azonban kiderül, hogy a zöldterületi arány legfeljebb 65-70 százalékos lenne, és a jelenlegi vegetáció teljes átalakítását tervezik. A befektetési alap háromféle élőhelytípust alakítana ki: erdei, vizes és réti területeket, ami jelentős beavatkozást jelentene a jelenlegi ökoszisztémába.

Az Őrmezei rétek 25 hektáros területéből 10,5 hektár a Forrás magántőkealapé, a nagyobb rész a XI. kerületi önkormányzaté. A területen fut át a Keserű-ér nevű patak, amely önkormányzati tulajdonú. A terület azért került be a Fővárosi Önkormányzat LIFE-programjába, mert a Balatoni út túloldalán lévő, már védett Kőérberki szikes réttel valaha természetes ökológiai egységben létezett.

A területen számos védett növény- és állatfaj él, köztük szártalan kankalin, fehér és kardos madársisak, mocsári csorbóka, valamint nádi tücsökmadár, nádirigó, kabasólyom, pettyes gőte és kecskebéka. A LIFE-program keretében a Fővárosi Önkormányzat csak az inváziós fajok kiemelését és a patakrevitalizációt tervezi, hogy elősegítse a védett fajok szaporodását.

A tulajdonos már megkezdte a terület átalakítását: kerítéssel vette körbe, és lakossági bejelentések szerint "ipari mértékű pusztítás" folyik, költési időben vágják a fákat, irtják a nádast és a bokros területeket. A munkálatok miatt a Fővárosi Önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park is értesült a helyzetről, de a hatósági eljárás nehézkesen halad.

Kreitler-Sas Máté, az Újbudai Önkormányzat környezetvédelemért felelős alpolgármestere személyesen is megpróbált bejutni a területre, de először nem engedték be. Később szolgalmi jogra hivatkozva sikerült bejutnia, ahol frissen kivágott fákat látott. A kerületi környezetvédelmi osztály hatósági szemléje azonban nem talált engedélyköteles fakivágásra utaló nyomokat.

Az alpolgármester szerint a kerület vizsgálja annak lehetőségét, hogy a területet átsorolja természetközeli övezetbe, összhangban a fővárosi rendelettel. A Forrás azonban jelezte, hogy jogi eszközökkel lépne fel egy ilyen döntés ellen, mivel szerintük a terület speciális természeti adottsága a vízkészlet, és a 161 éve kialakult felhasználási módon nem indokolt változtatni.

Újbuda Önkormányzata közleményben jelezte, hogy nyitott a magántulajdonban álló telkek hasznosításáról szóló tárgyalásokra, de elkötelezett abban, hogy a védelemre érdemes területeket megőrizze eredeti állapotában. A kerület és a befektetési alap között további párbeszéd várható, amelynek célja egy közösen átgondolt koncepció kialakítása.