Nincsenek biztonságban a nyári utazások: milliókat bukhatnak a magyarok ezen

Mint arról beszámoltunk két hete, az Universal Air váratlanul bejelentette, május végével leállítja összes menetrendi járatát, így a pécsi Máltára, Münchenbe és Korfura tartó járatai is megszűntek. A pécsi repülőteret a döntés hidegzuhanyként érte, és az utasok is kellemetlen helyzetbe kerülhetnek. A légitársaság ugyan nem ment csődbe, de az ilyen és ehhez hasonló, sőt csőddel végződő esetek egyáltalán nem ritkák. 

A globális turizmus folyamatos növekszik, az utazási kedv erősödik, az iparág jól prosperál, ennek ellenére, az utasokat még ma is kiszolgáltatottá teheti egy-egy légitársaság csődje. Ezen szeretne változtatni az Európai Utazási Irodák és Utazásszervezők Szövetsége (ECTAA) új javaslata, amely egy kötelező légitársasági csődvédelmi alap létrehozását sürgeti. A javaslatot a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) is támogatja.

Az utazásszervezők és utazási irodák kulcsfontosságú szereplői a nemzetközi turizmus rendszerének, hiszen a 2020-as években a globális, több mint 4 milliárdos légi utasforgalom jelentős része rajtuk keresztül zajlik. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozás nem biztosít számukra megfelelő védelmet egy esetleges légitársasági csőddel szemben, ezért jelentős anyagi kockázatot viselnek.

A turizmus szektor igen érzékenyen reagál a globális eseményekre, mint például repülőgépgyártókkal kapcsolatos negatív hírek, pandémia, háborús események. Nem sokat hallani a légitársaságok csődjeiről azonban, pedig az elmúlt 25 évben mintegy 1200 kereskedelmi utasszállító légitársaság jelentett csődöt.

Hogy mennyire kiszolgáltatottak jelenleg a magyar utasokat egy esetleges légitársasági csőd esetén, a rövid válasz, hogy nagyon.

A repülőjegyeket hetekkel, de sokszor hosszú hónapokkal az indulás előtt megvásárolja az utazó, így a repülőjegy ellenértékével onnantól a légitársaság rendelkezik és egy csőd esetén sajnos hosszú hónapokig, akár évekig eltarthat, ameddig az utazó a pénzéhez jut, mivel a felszámolási eljárás keretében történik a kártérítés. Ez az elmúlt évek tapasztalatai alapján is a leggördülékenyebb eljárás esetében is legalább 4 évet vesz igénybe. Gondoljunk csak bele, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben mit ér az az összeg, amit 4 évvel ezelőtt kifizettünk a repülőjegyre, úgy gondolom ennyi idő alatt az utazási igények is jelentősen megváltozhatnak

 - nyilatkozta a Pénzcentrumnak Holczinger Zoltán, a MUISZ (Magyar Utazási Irodák Szövetség légiközlekedés bizottságának tagja, a Weco-Travel online értékesítési vezetője.

A legutóbbi légitársaság csődje múlt hónap végén, azaz 2025. április 30-án volt: az Air Belgium fizetésképtelenné vált és csődeljárás alá került.

Ennek következményeként közel 8 millió euró értékű visszatérítési igény nem került kifizetésre, amelyből több mint 5 millió euró utazási közvetítők (utazási irodák és utazásszervezők) által értékesített jegyekre vonatkozott.

A mintegy 80 ezer utazási vállalkozást tömörítő Európai Utazási Irodák és Utazásszervezők Szövetsége az Európai Tanácshoz fordult és kezdeményezi, hogy a légi utasok jogairól szóló rendelet felülvizsgálata során rendezzék a jelenlegi fenntarthatatlan helyzetet.

ECTAA javaslat legfontosabb eleme a kötelező légitársasági csődvédelmi mechanizmusának kialakítása, amely a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egy bizonyos díj minden kiállított repülőjegynél felszámításra kerül és ez egy “közös alap” részét képezné, ami meghitelezné a légitársasági repülőjegyek árát a fogyasztóknak, repülőjegy értékesítőknek, ezzel felgyorsítva a kártérítési folyamatot. A javasolt európai uniós szintű modell alapja egy Dániában már működő rendszer, amivel sok hasonlóságot mutat a mostani javaslat is. A másik fontos elem az időzítés, hiszen a EU jelenleg tárgyalja a légi utasok jogairól szóló rendelet felülvizsgálatát, így nem is lehetne aktuálisabb a felvetés

 - magyarázta Holczinger Zoltán, majd hozzátette:

Jelenlegi szabályozás szerint, amennyiben egy utazási csomag részeként kerül megvásárlásra a repülőjegy, akkor az utazásszervező köteles annak teljesítéséért garanciát vállalni, így egy csőd esetén gyakorlatilag meg kell hitelezni az új repülőjegyeket az utazók számára évekig, ameddig le nem zárul a felszámolási eljárás. Ez hihetetlen kitettséget jelent az irodák számára, hiszen sok esetben nem rendelkeznek olyan anyagi háttérrel, amivel több tíz, vagy akár százmillió forintot is tudnának nélkülözni. Az alap bevezetése garanciát nyújtana az irodák részére, hogy a légitársaságok nem megfelelő gazdálkodása miatt ne szenvedjenek anyagi kárt és ne veszélyeztesse a működésüket.

Emelkedhetnek a jegyárak?

Amennyiben az említett dán példát vesszük alapul, akkor 2-2,5 EUR/repülőjegy összeggel lehetne számolni, amit a légitársaságok beépítenek az áraikba, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a repülőjegyek átlagosan 1%-kal drágulnának. Ez az összeg még mindig jóval kevesebb, mint amit egy esetleges felszámolási eljárás során az Ügyfelek megfizetnek - magyarázza a szekértő.

Arra a kérdésre, hogy mit tud tenni egy közvetítő például,, amikor egy légitársaság csődbe megy, milyen lépések történnek az utasok érdekében, Holczinger Zoltán felvázolta, első lépésként, a még nem csődben lévő, de már fizetési nehézségekkel rendelkező légitársaság kínálatát leveszik az oldalról, hogy ameddig nem stabilizálódik, addig ne legyen újabb foglalás.

Ezzel egyidőben értesítjük a meglévő foglalással rendelkező utasainkat a légitársaság nehézségeiről és arról, hogy a jegyszabály szerint tudjuk a foglalásokat törölni. Ezt mindaddig meg tudjuk tenni, ameddig a jegykiállítási jogunk az adott társaságra elérhető, azonban a csőd bejelentését követően ezt felfüggesztik és már csak a felszámolási eljárásban tudjuk érvényesíteni a visszatérítést - természetesen ebben a folyamatban is segítjük az utazóinkat, mivel rengeteg adminisztrációval jár, amit az is nehezít, hogy az illetékes bíróság, az adott ország nyelvén kezeli a kérelmeket.