Elárulta a vezető meteorológus: milyen tél lesz az idei, erre kell készülnünk Magyarországon

Pénzcentrum: Miért fontos ma a meteorológia, és hogyan kapcsolódik mindennapi
életünkhöz?

Nagy-Kurunczi Rita: Az égi jelenségeket és az időjárás változásait már az őskorban, a kőkorszakban is megfigyelték az emberek, mára pedig már abszolút a mindennapi életünk szerves részévé vált. Kezdve a legalapvetőbb dolgoktól, mint például, hogy éppen milyen ruhát vegyünk fel egy adott napon, tervezhetünk-e kültéri programot egy szabad hétvégén… De emellett a meteorológiai adatok és előrejelzések kulcsfontosságúak számos gazdasági szektorban, mint például a mezőgazdaságban, a közlekedésben vagy épp az energiaiparban. A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási események növekvő kockázata miatt pedig kiemelten fontos a meteorológia tudományának folyamatos fejlesztése, az időjárás nyomonkövetése.

Mit várhatunk a 2025/26-os téltől: várhatóak szélsőséges időjárási események, hirtelen havazások, extrém hideg, enyhe periódusok?

Az elmúlt időszakban több alkalommal is hallhattuk, hogy szétesik a poláris örvény, ami hatással lesz a következő hetek, különösen a december időjárására. Ha ez az örvény a troposzféra felől érkező zavarok hatására bekövetkező hirtelen sztratoszférikus melegedés következtében meggyengül vagy szétesik, a sarkvidéki hideg könnyebben tud dél felé betörni, akár Európa vagy Észak-Amerika irányába. Egy ilyen hirtelen sztratoszférikus melegedés rendkívül gyorsan és intenzíven tud lezajlani, olykor pár nap alatt 40-50 fokot emelkedhet a sztratoszféra hőmérséklete. A modellek jelenleg ugyan mutatnak némi hideg-anomáliát Észak- és Közép-Európa térségében, de egyelőre nem egyértelmű, hogy a sarkvidéki levegő nagy mennyiségben eléri-e a kontinens nagy részét, így egy nagyobb, tartós európai lehűlés esélye is kérdéses még.

Ezek alapján jelenleg az látszik, hogy az idei tél korán és elég erősen beindulhat, főként Észak-Amerikában. Európában ennél bizonytalanabb a helyzet, de a poláris örvény meggyengülése miatt nálunk is megnőhet a hirtelen lehűlések és a télies fordulatok esélye.

Hogyan illeszkedik az idei tél az elmúlt évek trendjeihez?

Erre csak a szezon után fogunk tudni választ adni. Egyelőre úgy tűnik, december első fele az átlagosnál enyhébb idővel fog beköszönteni.

Hogyan érzékelhető a klímaváltozás Magyarországon és a régióban?

Kezdjük egy tényadattal: Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Míg 2013 és 2022 között a felszínközeli hőmérséklet emelkedése globálisan 1,13-1,17 fok volt, addig ez az érték Európában 2-2,1 fok között mozgott.

A klíma megváltozása kontinensünkön és hazánkban is egyre gyakoribb aszályos időszakokot, hőhullámokat eredményezhet, a hirtelen lehulló, olykor extrém mennyiségű csapadékok a korábbiaknál gyakoribb áradásokhoz, villámárvizekhez vezethetnek. A nyári, száraz időszakokban növekszik az erdőtüzek kialakulásának esélye, miközben a század végére a kutatók szerint a gleccserek túlnyomó többsége akár el is tűnhet Európából.

Egy egyszerű hazai példát nézve vessünk egy pillantást arra, hogy miért is okoznak kellemetlenségeket ezek a szélsőséges időjárási helyzetek. A tavaszi fagykárok például a hazai gyümölcsösökben bekövetkező terméskiesések 80 százalékáért felelősek, ráadásul a korábbra tolódott virágzási időszak miatt gyakrabban érheti fagy a fákat, ami komoly gondokat és veszteségeket okozhat a mezőgazdaságban dolgozóknak.

A tél középhőmérséketi értékeit tekintve jelenleg növekvő tendenciát lehet megfigyelni, azaz a téli hónapok egyre enyhébbek. Miközben a fagyos és a havas napok száma csökkent, addig a január, ami egyébként a leghidegebb hónapunk  egyben a leggyorsabban melegedő téli hónapunk lett. Olyannyira, hogy az átlagértékeket tekintve már alig marad el a decembertől. 

Mennyire nehezíti a klímaváltozás az előrejelzések pontosságát?

A klímaváltozás az előrejelzéseket leginkább amiatt nehezíti, mert gyakoribbá válhat a szélsőséges időjárási helyzetek gyors váltakozása, mint például ahogyan az első idei nagyobb havazásnál is történt, egy enyhe időszakot hirtelen hidegbetörés zárt le, amely egy mediterrán ciklon megjelenésével karöltve tényleg igazi kihívást jelent egy meteorológus számára, arról nem is beszélve, hogy a mediterrán ciklonok egyébként is igen szeszélyes “jószágok”.

Milyen súlya van ma az előrejelzéseknek a mindennapi életben, gazdaságban, közlekedésben?

Egészen elképesztő, hogy mennyi mindenre vannak ráhatással a meteorológiai előrejelzések. A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási események fokozódó kockázata miatt a lehető legpontosabb prognózisok elkészítése ma már nem csupán tájékoztatási célokat szolgál, hanem alapvető döntéshozatali eszközként is funkcionál. 

A legegyszerűbb dolgokat beleértve, a mindennapi rutinunk részét képezik, kezdve azzal, hogy mit vegyünk fel egy adott napon: elegendő lesz az esti órákra egy pulcsi vagy inkább célszerű magunkkal vinni egy kabátot, esernyőt is? Várható heves események esetén nagyon fontos szerepük van az előrejelzéseknek abban, hogy egy helyi közösség vagy épp egy család időben fel tudjon készülni az esetleges vészhelyzetre, például egy kiadós jégesőre vagy szélviharra, és ezzel minimalizálni tudja az anyagi károkat, valamint, ami a legfontosabb: biztosítani tudja az emberek védelmét.

Szintén nagyon fontosak a pontos előrejelzések az energiaszektorban, hiszen ezek alapján lehet megbecsülni a megújuló energiaforrások várható termelését. Egy váratlan szélcsend például hirtelen hiányt okozhat, míg a vártnál nagyobb termelés a hálózat túlterhelését eredményezheti - egyik sem túl szerencsés.

A mezőgazdaságban dolgozók számára az előrejelzések segítik a vetés és a betakarítás optimális időpontjának a kiválasztását, a jégeső és a fagyok elleni védekezést. A közlekedés, legyen szó repülésről vagy közútról, a logisztikai szektor, az építőipar vagy a turizmus szintén az időjárási prognózisokra alapozva épül fel. Az időjárás-előrejelzések súlya és jelentősége tehát rendkívül fontos napjainkban.

Hogyan változott az előrejelzések társadalmi megítélése az elmúlt években, milyen kihívásokkal néz szembe ma a meteorológia?

Nekem az a véleményem, hogy az okostelefonok és a beépített alkalmazások robbanásszerű elterjedése alapjaiban formálta át a felhasználói elvárásokat. Az emberek sajnos már hozzászoktak a gyakran akár percenként frissülő, órákra lebontott, hiperlokális adatokhoz és előrejelzésekhez, amivel hatalmas nyomást gyakorolnak a meteorológusokra. Az órás lebontásban megjelenő adatok ugyanis modellekből származtatott, gyakran nyers adatok, amiket ugyan kontrollálnak, ellenőriznek a szakemberek, de

egy lokálisan megjelenő zivatarcella vagy záporeső 5-10 km-rel odébb vagy éppen 5-10 perccel később történő megjelenése is jókora felháborodást és nagyobb visszhangot kap, mint a régi szép időkben. A társadalom elvárásai tehát jóval magasabbak, mint például egy évtizeddel ezelőtt.

Mennyire számítanak a meteorológusok munkájára a döntéshozók?

Sok, sokszor éppen kritikus esetben jelentősen. A HungaroMet által kiadott, joghatással bíró riasztások, mint például heves zivatar, hófúvás, extrém hőhullám, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság intézkedéseinek hivatalos kiindulópontjai, intézkedési láncokat indítanak el. Együttműködnek továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a közútkezelővel, a HungaroControllal és még számos egyéb szervezettel. Ettől függetlenül minden egyéb plusz, releváns információ fontos és segítheti az emberek tájékozódását, valamint a hatóságok munkáját.

Milyen eszközökkel és technológiákkal dolgoznak ma a meteorológusok? Hogyan segítik a civil megfigyelők a munkát?

Januárban lesz 22 éve, hogy az Időkép oldala megszületett, egy olyan világban, amikor a közösségi média még gyakorlatilag nem létezett. Nálunk már akkor elkezdett kialakulni az az online észlelői közösség, amelynek tagjai akár a mai napig részt vesznek az időjárási adatok visszaküldésében, hogy az időjárás változásait valós időben tudjuk követni. Időkép térképünk a mai napig az egyik legnagyobb kedvenc, amely főleg észlelőink által beküldött égkép adatokból áll össze - ezekért nem győzünk elég hálásak lenni nekik. 

Idén eddig 678 ezer észlelés érkezett a rendszerünkbe! Szerintem ez egészen elképesztő szám, ahogyan az aktív regisztrált észlelőink száma is, mely jelenleg 367 ezernél jár. De emellett mintegy 600 időjárási állomással, közel 700 égkép-figyelésre alkalmas webkamerával, saját radar- és villámlokalizációs hálózattal is rendelkezünk, amelyek szintén rendkívül fontosak. Ezek az adatok elengedhetetlenek a légkör kezdeti állapotának pontos meghatározásához, amelyek a numerikus modellfutások alapjait szolgáltatják, valamint a nowcasting, azaz az ultrarövid távú előrejelzések készítéséhez is nélkülözhetetlenek. Tisztában vagyunk vele, hogy a civil megfigyelők nem helyettesítik a hivatalos, hitelesített méréseket, de kiegészítik azokat, illetve növelik a lokális információk mennyiségét és ezzel segítik a szélsőséges és egyéb időjárási események azonnali, gyakorlatilag élőben történő detektálását.

Hogyan lehet kezelni a társadalmi elvárásokat, amikor az előrejelzések bizonytalanságot hordoznak?

Nehezen… A meteorológusok és manapság már a meteorológiával foglalkozó weboldalak is szívesen közölnek valószínűségi, ún. ensemble előrejelzéseket, amelyet az olvasók viszont még nem teljesen fogadtak el. Az ensemble előrejelzéseknél minden futtatás más és más, de csak kicsit eltérő kezdeti feltételekkel kerül lefuttatásra, így végül a különböző tagok, különböző lehetséges jövőbeli forgatókönyveket mutatnak be, melyek végeredményként jelzik az előrejelzés bizonytalanságát.

Igen ám, de amikor az emberek azt látják az előrejelzésben, hogy például 65 % esélye van aznap délután egy adott ponton a zivatar kialakulásának, azt nem igazán tudják értelmezni. Értik, hogy ez mit jelent, de mégis, sokkal szívesebben elfogadnak egy bináris választ: ők annyit szeretnének tudni, hogy el fognak-e ázni délután Budapesten vagy sem. Úgy gondolom, még egyfajta tanulási fázisban járunk e tekintetben, de bízom benne, hogy idővel ezt a fajta megjelenítést is jobban elfogadják majd az emberek.

Milyen szakmai és technológiai fejlesztésekre lenne leginkább szükség?

Technológiai szempontból nagyon fontos a számítási kapacitás, hiszen nem mindegy, hogy egy adott felbontású modellt mennyi idő alatt, milyen részletes felbontásban tudunk lefuttatni - ehhez szükség van nagy teljesítményű szuperszámítógépekre. 

Nem árulok el nagy titkot, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése ezen a szakterületen is új kapukat nyitott. Még 2025. februárjában készült az ECMWF AI-alapú előrejelző modellje, mely később élesben is elindult. Míg a hagyományos modellek Földünk időjárását ismert fizikai egyenletek megoldásával jelzik előre, addig az AI-alapú megoldások nem ismerik a fizikai alapegyenleteket, helyette az elmúlt évtizedek adatsorain tanulták meg, hogy leegyszerűsítve "mi után mi szokott következni".

Korábban azt feltételezték, hogy ehhez 40-50 évnyi adatsor kevés lesz, de az elmúlt években többek közt a ChatGPT-ben is felhasznált, nagy áttörést hozó, ún. Transformer architektúra használatával bebizonyosodott, hogy már ennyi adat is elegendő példát tartalmaz ahhoz, hogy a mintafelismerés segítségével a hagyományos előrejelzéseknél kisebb hibával jelezzék előre a hőmérséklet, a szél és egyéb légköri paraméterek időbeli alakulását. 

Az Időképnél a már meglévő WRF-modellünk mellett most mi is éppen egy olyan megoldáson dolgozunk, melyhez az észlelőink által üzemeltetett, másfél évtizednyi, több mint 600 helyen üzemelő meteorológiai állomásokból álló mérőhálózatunk adatait vesszük alapul. Reméljük, hogy sikerrel járunk és pontosabbá tudjuk tenni az előrejelzéseinket, ám ehhez még időre van szükség. Aki jártas a modellezésben, az tudja, hogy ez nem megy egyik pillanatról a másikra.

Rendkívül hasznos lenne emellett, ha több magaslégköri információval rendelkeznénk, jelenleg ugyanis naponta háromszor, speciális helyzetekben négyszer, Budapesten és Szegeden kerül felbocsátásra meteorológiai ballon, amelyek adatai, mint például a magaslégköri szélsebesség és szélirány elengedhetlenek a numerikus modellek stabil futásához. Ha ezekből több lenne, az feltehetőleg a modellek további javulását eredményezné.