Államcsőd fenyegeti a földi paradicsomot: mi lesz az utazókkal?

A jelenlegi adósságválság gyökerei a koronavírus-járványig nyúlnak vissza. A Maldív-szigetek gazdaságának körülbelül 30 százalékát közvetlenül, a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt pedig mintegy 55 százalékát az idegenforgalom adja. A pandémia miatti utazási korlátozások drasztikusan visszavetették az állami bevételeket, miközben az egészségügyi kiadások megugrottak. Ennek finanszírozására bocsátotta ki az ország 2021-ben az 500 millió dolláros szukukot - írta a Portfolio.

Az adósságteher azonban messze nem korlátozódik a 2026 áprilisában lejáró tételekre. A kormányzati előrejelzések szerint 2026 folyamán összesen több mint 1 milliárd dollár külső adósságtörlesztés válik esedékessé, ami a GDP több mint 11 százalékának felel meg. A garantált állami adósság – döntően állami vállalatok hitelei – 2025 májusára elérte az 1,3 milliárd dollárt, amelynek 96 százaléka devizában denominált, tovább növelve a devizatartalékokra nehezedő nyomást.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kész, vége: ezek az emberek nem utazhatnak többet a Maldív-szigetekre

A Maldív-szigetek kormánya, válaszul a Gázai övezet elleni izraeli hadműveletekre és a helyi lakosság növekvő felháborodására, betiltja az izraeli állampolgárok beutazását.

A maldív államadósság sajátossága, hogy nem hagyományos kötvényekről, hanem szukukról van szó. Ezek az iszlám jog szerint kialakított pénzügyi eszközök funkciójukban hasonlítanak a kötvényekhez, felépítésük azonban alapvetően eltér. Mivel az iszlám vallás tiltja a kamatszedést, a befektetők nem kamatot kapnak, hanem egy konkrét eszközben vagy projektben szereznek részesedést.

A konstrukció lényege, hogy létrehoznak egy speciális célú társaságot, amely a befektetőktől befolyó pénzből megvásárol egy eszközt, majd azt visszabérleti szerződés keretében átadja az eredeti tulajdonosnak. A 2021-es maldív kibocsátás esetében ezt a szerepet a Kajmán-szigeteken bejegyzett Maldives Sukuk Issuance Limited töltötte be, az alapul szolgáló eszköz pedig a 140 millió dollár értékű maléi Dharumavantha kórház volt. A háromszoros túljegyzéssel eladott szukuk 9,875 százalékos éves profitráta mellett kelt el, ami a futamidő alatt összesen mintegy 250 millió dollár kifizetését jelenti a befektetőknek.

A maldív helyzet különös jelentőséggel bír a globális iszlám pénzügyi rendszer számára. A 21. században kibocsátott több mint 22 ezer iszlám kötvény közül mindössze 62 esetben következett be csőd, és ezek mind vállalati kibocsátók voltak. Egy esetleges szuverén, vagyis állami fizetésképtelenség történelmi precedenst teremtene. Nem véletlen, hogy 2018-ban az Öböl-menti államok inkább nagyszabású pénzügyi mentőcsomagot adtak Bahreinnek, minthogy engedjék az első állami szukuk-csődöt.

A kormányzat mindenesetre optimista a helyzet megoldását illetően. A 2026-os költségvetésben 450 millió dollár külföldi forrás bevonásával számolnak, ebből 300 millió dollárt kétoldalú támogatásoktól várnak. Emellett 272 millió dollárt terveznek lehívni a nemzeti tartalékalapból, a Sovereign Development Fundból (SDF), jóllehet az alapban jelenleg csak 126 millió dollár áll rendelkezésre.

Moosa Zameer pénzügyminiszter januári parlamenti meghallgatásán azt mondta, hogy a 2026 áprilisában lejáró 500 millió dolláros szukukból 350 millió dollárt refinanszíroznának, 150 millió dollárt pedig az SDF-ből fizetnének ki. Az Emirátusok által működtetett Abu Dhabi Fund 100 millió dolláros hitelének átütemezését az Egyesült Arab Emírségek már megerősítette, bár a részleteket üzleti titokként kezelik.

A szakértők három fő forgatókönyvet tartanak valószínűnek. Az első a sikeres refinanszírozás, amikor kétoldalú vagy multilaterális forrásokból – például Katartól, Kínától vagy nemzetközi pénzügyi intézményektől – sikerül bevonni a szükséges összeget. A második lehetőség egy drága piaci finanszírozás: jelenleg a Cargill Financial Services International 300 millió dolláros hiteléről folynak tárgyalások, a sajtóértesülések szerint 14–15 százalékos kamatszint mellett, szemben a korábbi kormány által felvett 7,15 százalékos kamatozású hitellel.

A harmadik, legkedvezőtlenebb forgatókönyv a devizatartalékok és az SDF jelentős részének felélése. Ez formális csőd nélkül is súlyos következményekkel járna: tartós dollárhiányt, a rúpia árfolyamának gyengülését és az importköltségek emelkedését okozhatná, ami tovább terhelné a lakosságot és a vállalkozásokat.

A jelenlegi, 95–96 cent körüli kötvényárfolyam arra utal, hogy a befektetők többsége egyelőre bízik valamilyen megoldásban. A valódi kérdés az, hogy milyen forrásból és milyen áron sikerül rendezni a kötelezettségeket. Az áprilisi határidő teljesítése ugyan átmeneti megkönnyebbülést hozhat, de a mélyebb, strukturális probléma – a folyamatos hiányfinanszírozás és az egyre dráguló adósságspirál – továbbra is megoldásra vár. Ezt jelzi az is, hogy a 2021-es szukuk kibocsátás részben már egy korábbi, 2017-es kötvény kiváltását szolgálta, ami a finanszírozási gondok ismétlődő jellegére utal.