Kevés az innováció, alig kérünk szabadalmat

Az Európai Szabadalmi Egyezményt létrehozó 14 nyugat-európai országban például átlagban 160 szabadalmi bejelentés jut egy lakosra, hazánkban ez a szám ennek felénél is kevesebb. A fejlett államok GDP-jük 3-4 százalékát fordítják kutatási-fejlesztési (k+f) célokra, mi csupán 0,6-0,7 százalékot.

Bretz László, a Magyar Szabadalmi Hivatal iparjogvédelmi ügyviteli főosztályának vezetője szerint a számok jól tükrözik a magyar gazdaság és k+f nehéz helyzetét, valamint azt is, hogy nem használjuk ki tudatosan az iparjogvédelem által nyújtott lehetőségeket.

A szabadalmi jogot bejelentő szabadon választhat, hogy mely országban kíván szabadalmi oltalmat szerezni. Ha más országokban is, megteheti ezt külön-külön az egyes államokban, vagy pedig az MSZH-nál (az Európai Szabadalmi Egyezményhez tartozó 31, illetve az ENSZ keretén belül működő Szabadalmi Együttműködési Szerződés 137 országa esetén).

Az eljárás során különböző díjakat kell megfizetnünk, azonban ha a bejelentést olyan magánszemély teszi, aki azonos a feltalálóval, itthon díjkedvezményben részesülhetünk.A külföldi szabadalom megszerzésére egyébként állami támogatásra is lehet pályázni a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál.

Ez az alacsony iparjogvédelmi aktivitás Bretz László szerint összefüggésben áll azzal, hogy Magyarországon nem elég intenzív a k+f tevékenység, valamint hogy sokan nem érzik a szabadalmi oltalom fontosságát.

A nemzeti szabadalmi bejelentések esetében tapasztalható folyamatokkal ellentétes tendenciát mutatnak a nemzetközi együttműködés keretében Magyarországot, mint a szabadalmi oltalomszerzés egyik területét megjelölő bejelentők száma tovább emelkedett.