Sikeres régiók - a GVOP pályázatok eredményei alapján sikeres a felzárkózás

Első lépésben a megszerzett támogatási összegek regionális eloszlását egyrészt a régiók lakosságarányához, másrészt a régiók GDP-jének országos GDP-hez mért arányához hasonlítottuk (lásd 1. táblázat). Az értékelés eredménye alapján látható, hogy a Dél-Alföldi Régió mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a lakosságarányhoz mérten a támogatások jelentősen nagyobb részét szerezte meg, mint a többi régió. Nem meglepő módon a támogatások legnagyobb része a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországi Régióba jutott, ahol azonban a régió GDP-n belüli súlyától lényegesen elmaradt a megszerzett támogatások összege.

A második prioritáson belül a GVOP 2.1.1 és 2.1.2 jelű pályázatok esetében, amelyek a kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztését támogatták, a regionális eloszlás a legkiegyensúlyozottabb volt. Itt a régiók hasonló arányokban szerezték meg a támogatási összegeket, mint az összes megszerzett támogatás eloszlása. Megemlítendő azonban, hogy a Közép-Magyarországi Régió ebben a kategóriában alulteljesítőnek számít, míg az összes többi régió magasabb arányt ért el. A támogatáscsoport részesedése a GVOP-n belül 26% volt.

A kutatás-fejlesztést, innovációt célzó harmadik prioritáson belül egyértelmű a Közép-Magyarországi Régió jó eredményessége, míg némileg meglepő, hogy a vállalkozások versenyképességét erősítő támogatások megszerzésében eredményes három régió áll az utolsó helyen. A harmadik prioritás részaránya a GVOP-n belül 25% volt.

A négyes prioritáson belül az e-gazdaság fejlesztését célzó támogatások (4.1.1., 4.1.2., 4.2.1. és 4.2.2. jelű pályázatok) esetében szintén a Közép-Magyarországi Régió dominanciája érezhető, a támogatások 70%-a került ebbe a régióba.

Ezzel szemben az e-közigazgatás és a szélessávú infrastruktúra fejlesztését célzó támogatások esetében a vidéki régiók szerepeltek jobban, a két alföldi régióba jutott a támogatások csaknem fele.