A csaló cégeknek előnyös a csődtörvény?

Nem védik kellőképpen a hitelezőket a magyar csődtörvény eljárási szabályai a felmérés során megkérdezettek többsége szerint. "Háromból két vállalat vezetője elégedetlen a törvényi védelemmel, mert a magyar csődeljárások szinte kivétel nélkül felszámolási eljárásban, vagyis sikertelenül végződnek" - mondta Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője. A 200 hazai vállalat körében készített felmérés szerint a cégvezetők nagyobb hatékonyságot és szigorúságot, illetve az adósokkal szembeni megfelelő fellépést várnának a csődtörvénytől.

Az Atradius adatai szerint egyre növekszik a csaló cégek száma. Évente többtucat vállalatról állapítják meg, hogy csaló szándékkal alapították meg őket, és ez a tendencia évről évre romlik. "Az élelmiszeripar mellett azt tapasztaljuk, hogy a számítástechnikai szektor is egyre inkább érintett, ahol leginkább a fiktív számlákkal való csalás a jellemző" - emelte ki Vanek Balázs. Az Atradius vezetője szerint a csődtörvény nem tud megfelelően fellépni a csalókkal szemben. A tulajdonos ugyanis megteheti, hogy bedönti a cégét, és minden negatív következmény nélkül alapíthat egy újat. A személyes felelősség így nem érvényesül a gyakorlatban.

Vanek Balázs arra bíztatja a vállalatokat, hogy ne várjanak ölbe tett kézzel a törvényi védelemre, hanem dolgozzák ki saját követeléskezelési politikájukat, és vegyék igénybe szakemberek segítségét is. "A hitelbiztosítási díj sokkal olcsóbb, mint az a kár, amit a vevő késedelmes fizetése vagy fizetésképtelensége okozhat" tette hozzá Vanek Balázs. A csaló cégek kiszűrésére az Atradius egy korai figyelmeztető rendszert dolgozott ki. A hitelbiztosító kiterjedt adatbázisából 52 millió vállalat hitelképességéről tud információval szolgálni, így megbízható és jól fizető ügyfélkör alakítható ki.