Tovább romlanak a vállalkozások kilátásai

Azok a cégek, amelyek rendelkeznek már közép- és hosszú távú kríziskezelő stratégiával is, jellemzően kiegyensúlyozottabbnak látják jelenlegi helyzetüket, és a jövőre nézve is bizakodóbbak.

Míg januárban a magyar vállalkozások háromnegyede küzdött értékesítési gondokkal, addig áprilisban már a cégek 83%-a érzékeli a piac szűkülését. Ennek ellenére a menedzserek a következő hónapokban gyenge, de fokozatos élénkülést várnak a forgalomban.

Az MLBKT több mint száz cégvezető, logisztikai és beszerzési vezető megkérdezésével végzett, nem reprezentatív felmérései szerint most kétszer annyi vállalat (40%) tervez elbocsátásokat, mint az év elején. Az áprilisi vizsgálatból azonban az is kiderült, hogy a menedzserek nem feltétlenül a létszámleépítést tartják legfontosabb eszközüknek a versenyben maradásért folytatott küzdelemben.

Túlélési stratégiák

A recesszió átvészelésére a megkérdezett vállalkozások 84%-a vezetett be költségcsökkentő intézkedéseket. A takarékoskodás mellett a vállalati folyamatok optimalizálására a cégek 67%-a fordított energiát. Az MLBKT Tanácsadó Tagozatának vezetője, Bóna Krisztián szerint ezek a vállalkozások már felismerték, hogy a válságban lehetőség nyílhat arra, hogy a szervezetek áttekintsék működésüket, racionalizálják tevékenységüket, ami hosszabb távon kedvezhet a versenyképességnek. Mindemellett az is kijelenthető, hogy sok esetben önmagában ezek a lépések sajnos nem elegendőek a krízis kezeléséhez, jól átgondolt, konzisztens, több tényezőből álló intézkedéscsomagok kialakítására van szükség, amelynek egyik eleme lehet a folyamatok optimalizálása és az innováció.

Segítséget várnak

A felmérésben részt vevő vállalkozások 61%-a szerint az államnak bele kell avatkoznia a gazdasági folyamatokba, és hatékony segítséget kell nyújtania a válságban. Leginkább az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok (91%) igénylik a kormányzati támogatást. A 10-49 főt alkalmazó vállalkozásoknak szintén jelentős hányada, 72,7%-a várja a kormányzati szintű beavatkozást.

Meglepően sokan, a megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy a szakmai szövetségeknek is szerepe van a recesszióból kivezető út megtalálásában. A visszajelzések alapján kijelenthető, hogy a szakmai szervezetek szerepének felértékelődésének időszakában vagyunk. A magyar vállalkozók kezdik felismerni, hogy az üzleti kapcsolatépítés, a tudásmegosztás, a tapasztalatcsere színhelyeiként a szakmai szövetségek és egyéb érdekvédelmi szervezetek közvetlen versenyelőnyhöz juttathatják tagjaikat.

Chikán Attila, az MLBKT társelnöke szerint ezt a jelenséget igazolja az is, hogy gazdaságpolitikai és üzleti körökben egyre többet beszélnek a válság kapcsán a bizalom jelentőségéről: az integráció, az együttműködés, a partnerkapcsolat témáinak előretörése jelzi, hogy ezek a - többnyire nem annyira technikai, mint inkább társadalmi - kapcsolati kérdések meghatározóak az üzleti világban.

A felmérés további megállapításai

• Az elmúlt hónapokban javult a helyzet a tudatos krízismenedzsment területén. Míg januárban a megkérdezett vállalkozások 63%-ában vezettek be konkrét intézkedéseket a válság kezelésére, addig áprilisra ez az érték 76%-ra emelkedett. Néhány százalékpontos javuló tendenciát mutatnak a közép- és hosszú távú krízismenedzsment területéről mért adatok is az év eleji vizsgálathoz képest.

• Készletgazdálkodási problémákkal a januári adatfelvétel alkalmával a vállalkozások 15%-a küszködött, jelenleg már a cégek negyedénél jelentkeztek nehézségek ezen a területen is.

• A belső és a külső kommunikáció, a vevőkapcsolatok és a marketing tevékenység megerősítésének a megkérdezettek közel fele (45%) szán jelentős szerepet a válságból való kilábalásban.

• Technológiai fejlesztéssel a cégek 27%-a, képzéssel 24%-uk küzd a válság hatásai ellen.

• A finanszírozási problémák megoldására a pályázatok a legkedveltebbek, míg hitelért csak a válaszadók 8%-a folyamodott, addig pályázatokkal 29%-nyian igyekeznek forrásokhoz jutni.

• Árképzés tekintetében a megkérdezettek 28%-a akciókkal, árcsökkentéssel próbál talpon maradni, míg árat emelni csak 7%-uk tudott. Új szolgáltatás vagy termék bevezetésével a kérdőívet kitöltők 19%-a próbálkozik.