Az online kereskedelem térnyerése nem szorította ki a fizikai boltokat, hanem új pályára állította őket.
Becslések szerint 3-400 albán és három tucat horvát pékség működik Magyarországon és további 150-en jelezték, hogy üzletet nyitnak - derül ki a szerdai Népszavából. Jelenleg a hazai sütőipar egyharmada lehet külföldi tulajdonban.
A lap Werli Józsefre, a Magyar Pékszövetség szakmai titkárára hivatkozva azt írja: a nagy láncok csaknem mindegyike saját sütődét üzemeltet és többnyire önköltségi áron kínálja a kenyeret. Ez a beszállítóknak és a többi piaci szereplőnek kemény versenyt jelent, a fogyasztók viszont jól járnak és a lisztár csökkenése miatt a kenyér árának emelésére sem kell számítani.
A 2008-ban nyilvántartott 1300 pékségből mára 1100 maradt, évente 30-50 főleg kis sütöde zár be. Az ágazatban az átlagprofit nem haladja meg az 1-1,5 százalékot. A szövetség a gázolaj árának bizonyos mértékű visszatérítését tartja elképzelhetőnek és igényt tartana az 5 százalékos áfakörre - olvasható a cikkben.
-
A fizikai üzletek nem tűnnek el, csak átalakulnak: ők nyerték a Visa Boltok Boltja versenyét
Az online kereskedelem térnyerése nem szorította ki a fizikai boltokat, hanem új pályára állította őket.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?
Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" - így élt a pályáazati lehetőséggel négy hazai kisvállalkozó.
-
Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







