Hullanak a szociális szövetkezetek: lassan végleg eltűnnek Magyarországról?

A 2006. évi X. törvénnyel életre hívott vállalkozási forma célja, a hagyományos profitszerzésen felül, a szövetkezeti tagok által kitűzött különböző közösségi igények (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási stb.) kielégítése. Elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok (inaktívak, romák, fogyatékkal élők stb.) segítése és gazdasági aktivitásuk növelése áll ezen vállalkozások működésének a középpontjában.

Az OPTEN adataiból kiolvasható, hogy míg 2015-2016-ban évente közel 500 új szociális szövetkezet került bejegyzésre, addig 2017-ben már csak 304, 2018-ban mindösszesen 53. 2019-ben pedig rekord alacsony szövetkezetalapítás történt, mindösszesen csak 29. Ezzel párhuzamosan a vizsgált időszakban drasztikusan megugrott a megszűnések száma. 2018-ban már valamivel több mint 300 szociális szövetkezet "húzta le a rolót", tavaly pedig ennek majdnem a duplája 608.

Bizakodásra kizárólag árbevétel vizsgálata adhat okot, hiszen a szociális szövetkezetek összárbevétele évről-évre egyenletesen növekszik. 2017-ben már 27 milliárd forint, 2018-ban pedig 31 milliárd forint felett járt az ilyen vállalkozási formában működő gazdasági szereplők nettó árbevétele. A 2019-es 9,3 milliárdos adatot, azért nem kell figyelembe vennünk, mivel a pénzügyi beszámoló elkészítés határ idejének szeptemberre történő halasztásával, valószínűleg a cégek mellett, a szociális szövetkezetek is nagy számban éltek.

A cégfluktuációs index (CFI) alakulása, amely az adott időszak alatt megszűnt és az újonnan alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, az mutatja, hogy 2019-ben különösen nagy volt a turbulencia, aminek hátterében egyértelműen a megszűnések számának drasztikus emelkedése és a szövetkezetalapítások csökkenése állt.

A szociális szövetkezetek árbevételének mindig jelentős részét tették ki az uniós pályázati források. Ennek oka, hogy a kevés tőkével és zömmel hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó szövetkezeti tagokkal működő szociális szövetkezetek csak ilyen forrásokból tudták a gazdasági tevékenységük beindításához szükséges infrastrukturális és eszközpark beruházásaikat megfinanszírozni. Az elmúlt három év adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy a szociális szövetkezetek évről-évre egyre kevesebb uniós forráshoz jutnak. Míg 2017-ben 97 projektre 4,2 milliárd forint támogatást nyertek el, addig tavaly mind a projektek száma, mind a támogatási összeg majdnem megfeleződött.

Az OPTEN cégadatai azt mutatják, hogy a szociális szövetkezeti forma egyre kevésbé tudja betölteni azt a funkciót, amelyre a jogalkotók létrehozták, nevezetesen, hogy a különböző hátrányos helyzetű csoportok ebben a formában próbáljanak gondoskodni az önfoglalkoztatásukról. Kérdés, hogy van-e szándék ezen szövetkezeti forma megmentésére, illetve támogatására, ellenkező esetben a szövetkezetek száma tovább fog zsugorodni a jövőben - mondja Hantos Zoltán, az Opten Kft projektmenedzsere.