Szigorú szabályozás mellett is egyre több a KATA-s: ez állhat a háttérben

A kata rövidítésű adófajta az elmúlt években mindvégig kifejezetten kedvelt volt a hazai kisebb vállalkozások körében - írja a Magyar Nemzet. Ennek több oka is lehet - például a fő szabályként csupán havi ötvenezer forintos közteher és az egyszerűbb adminisztráció -, de akárhogy is van: a kata a vírus okozta gazdasági megtorpanás idején is keresett maradt. Míg nyáron, a kiengedés időszakában négyszázezer körül mozgott a kata szerint adózó vállalkozások száma, addig novemberre 430 ezresre bővült a tábor.

2018 elején még csak negyedmillió fölött járt a létszám, tavaly, az év közepén pedig 350 ezer katást tartott nyilván az adóhatóság. A folyamatos emelkedésben nyilván szerepet játszott annak a gyakorlatnak a meghonosodása, miszerint egyes foglalkoztatók katás vállalkozóként alkalmaztak olyan munkaerőt, amelyet munkaviszonyban kellett volna foglalkoztatni. A színlelt megoldások visszaszorításáért kerül bevezetésre az úgynevezett hárommilliós szabály, amely negyvenszázalékos extra közterhet követel meg, ha a katás vállalkozó és egyik üzleti partnere között az ügyletek értéke egy éven belül meghaladja a hárommillió forintot. 

Az új szabály a jelek szerint nem annyira riasztó, viszont ebben talán annak is szerepe lehetett, hogy a katásokra is kiterjedtek a válság hatásainak enyhítéséért meghozott kormányzati adóintézkedések. A tavaszi gazdaságvédelmi lépések katásoknak szóló könnyítése 26 szakma több mint 151 ezer vállalkozójának engedte el a katafizetési kötelezettségét négy hónapra és minden kisadózó vállalkozás haladékot kapott a 2020. már­cius elseje előtti katatartozásának befizetésére.