Egyre több magyar veszíti el a munkahelyét: nem tudnak mit csinálni, őket is eléri a kirúgás

Ahogy arról korábban a Pénzcentrumon is beszámoltunk, nem csak Magyarországon, de egész Közép- és Kelet-Európában (KKE) romlott a vállalati szektor fizetőképességi helyzete 2023-ban. A legfrissebb adatok azt mutatták, hogy kilenc országban emelkedett a fizetésképtelenségi eljárások száma, és e között ráadásul Magyarország is szerepel. Nem is akárhogy, hazánkban két és félszeresése nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma 2022-2023 között.

Amilyen rosszul azonban a 2023-as év alakult, a 2024-es sem kezdődött jól. Az Eurostat éppen a minap frissítette cégindítási, és csődeljárási/cégfelszámolási eljárás statisztikáit, amiből egészen brutális kép rajzolódik ki Magyarországra nézve. A legfrissebb adatok szerint ugyanis messze hazánkban történt az elmúlt időszak legtöbb csődje. Egészen pontosan, hogyha a 2021-es évet vesszük az indexévnek, azaz 100 százaléknak, akkor ehhez képest

Magyarországon 2024 első negyedévében 395,8 százalékra nőtt a csődbejelentést/célgfelszámolási eljárást indító cégek mennyisége.

Ez azt jelenti, hogy 2024 első negyedévében gyakorlatilag 3-szor annyi cég zárta be a kapuit Magyarországon, mint amennyi 2021-ben. Ezzel az EU-s lista abszolút első helyén tanyázunk, ráadásul jókora előnnyel. A mögöttünk második Hollandia utcahosszal le van maradva, itt a csődeljárások száma 117,5 százalékkal volt magasabb 2021-hez képest, míg a harmadik Belgiumban már csak „alig” 72,8 százalékkal.

Érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált időszakban az EU-átlag 144 százalékon állt. Azaz átlagosan az EU országaiban 44 százalékkal több csődbejelentés történt 2024 első negyedévében, mint 2021-ben. Ám ehhez muszáj hozzátenni, hogy az átlagot Magyarország kirívóan felhúzza, hiszen ha megnézzük, az adatokkal rendelkező országok közül mindössze 4 szerepel az átlag felett, míg 16 alatta.

Az is sokat mondó, hogy szemmel láthatóan a dobogósokon kívül még Észtországban, Litvániában, Lettországban és Spanyolországban emelkedett a csődbejelentések száma, igaz utóbbi kettő esetében ez nem érte el a 30 százalékos növekedést sem. Viszont Luxembourgban, Szlovéniában, illetve Portugáliában hiába történt növekedés, ez csupán pár százalékos volt. További 8 országban ráadásul csökkenést lehetett látni, melyek közül Románia volt a legdurvább, itt 56 százalékkal kevesebb csődbejelentés történt az idei év első negyedévében, mint 2021-ben.

Hogyan alakult az újonnan regisztrált vállalkozások száma?

A csődbejelentések mellett érdemes megnézni azt is, hogy ugyanezen az időintervallumon miként alakultak az új cégbejegyzési adatok. Ezt a listát Horvátország vezeti, itt 32 százalékkal több cég indult 2024 első negyedévében, mint 2021-ben. A második helyen Szlovénia végzet 18 százalékos többlettel, míg a harmadik helyen alig lemaradva Portugália tanyázik. Az EU-átlag egyébként 5,1 százalékos, tehát átlagosan ennyivel több új céget jegyeztek be idén év elején, mint 2021-ben.

Az adatok azt is megmutatják, hogy az adatokkal rendelkező országok közül összesen 8 országban történt kevesebb új cégalapítás az EU-s átlaghoz képest. A legnagyobb csökkenés Írországban volt megfigyelhető, itt 22 százalékos volt az apadás. De 20 százalékos csökkenést könyvelhetett el Dánia, és majdnem Málta is.

Ha megnézzük az adatokat, láthatjuk, hogy Magyarországon is majdnem 20, egészen pontosan 17,5 százalékkal kevesebb új céget regisztrált az idei év első negyedévében, mint amennyit 2021-ben. Ezt a csökkenést, hogyha hozzávesszük ahhoz, hogy magasan nálunk volt a legnagyobb a csődindítások száma, akkor elmondhatjuk, jócskán kevesebb munkahely lett Magyarországon az elmúlt években, ami temérdek munkahelyelvesztéssel járhatott.