Foghatják a fejüket a magyar borászok: rekordkorán indul a szüret, lőttek a tokajinak?

Nem emlékszem, hogy valaha is ilyen korán kellett volna szüretelnünk ezt a szőlőfajtát, legalább egy hónappal előrébb járunk

- mondta Kerek László, aki már 35 éve foglalkozik szőlőtermesztéssel Balatonlellén. Kerek szerint az idei korai szüret oka egyértelműen az éghajlatváltozás.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint 1901 óta az idei július volt a legmelegebb hónap Magyarországon. Szabó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem éghajlatkutatója szerint a bortermelő régiókban 25%-kal nőtt a termesztési foknapok száma, ami azt jelenti, hogy több hőség éri a szőlőt az érési időszakban. Szabó eredményei azt mutatják, hogy ha a növekedési foknapok száma tovább emelkedik, Magyarország éghajlata hamarosan már nem lesz ideális a fehérbortermelés számára.

A magyar bortermelőknek alkalmazkodniuk kell a változásokhoz és át kell állniuk olyan fajták termelésére, amelyek jobban bírják a melegebb éghajlatot

- javasolta Szabó Péter.

A legtöbb borász optimista, Tokaj viszont aggódik

A hazai borászok úgy vélik, hogy néhány változtatással képesek lesznek alkalmazkodni az új termelési körülményekhez, és hogy továbbra is képesek lesznek majd hagyományos fehérborokat termelni.

Úgy néz ki, hogy hamarosan mi is a mediterrán régióhoz fogunk tartozni, ez a változás viszont nem feltétlenül rossz dolog

- mondta Varga Péter, a Varga Pincészet tulajdonosa Badacsonyorosziban.

Varga Pincészete már most olyan stratégiákat alkalmaz, amelyekkel minimalizálják a szőlő közvetlen napsugárzásnak való kitettségét. A borászok fontolgatják továbbá azt is, hogy az új tőkéket inkább a keleti fekvésű dűlőkre ültetik a déliek helyett. A tokaji borvidéki borászai viszont aggódnak. Kanczler András, a Basilicus Borászattól elmondta, hogy:

A kiszámíthatatlan őszi időjárás jelentette kockázatot csökkentheti, ha a szőlő korábban érik.

Azonban a híres tokaji aszúborok előállításához elengedhetetlenek a hűvös és párás októberi reggelek.