Adó túlfizetés visszaigénylése: így utalja vissza a NAV az adószámla túlfizetés összegét

Szinte mindenkinek van valamilyen bankszámlája, amelyen keresztül a mindennapi pénzügyi műveletek, például átutalások, megtakarítások nyomon követhetők. Ezek a számlák az egyenlegek és elszámolások alapjául szolgálnak.

Hasonló elven működik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által vezetett adószámla is, ám itt nem csupán a befizetések, kiutalások vagy átvezetések szerepelnek, hanem az adózói kötelezettségek, túlfizetés visszaigénylése, adó túlfizetés visszaigénylése, NAV túlfizetés visszaigénylése és egyes támogatási igények is. Ez a nyilvántartás lehetővé teszi, hogy részletesen, valamint összesített egyenleg szinten is követhető legyen az adózók pénzügyi helyzete az adóhatóság felé – különösen fontos ez adó túlfizetés visszaigénylése 2025 esetén.

A NAV tehát az adószámlán tartja nyilván:

• az adózók adókötelezettségeit,
• támogatási jogosultságait, illetve
• az azokkal kapcsolatos befizetéseket, adó túlfizetés visszaigénylése tranzakciókat és kiutalásokat.

A NAV évente értesítést küld azoknak az adózóknak:

• akinek az adószámla túlfizetés visszaigénylése kapcsán 5 000 forintot elérő tartozás vagy túlfizetés van, illetve
• aki az adóját késve vagy egyáltalán nem fizette be, és ezért 5 000 forintot elérő késedelmi pótléka van.

Hol ellenőrizhetjük az adószámlánk egyenlegét?

Legegyszerűbben a NAV-Mobil alkalmazás Adószámla-lekérdezés menüpontjában, ahol az adó túlfizetés visszaigénylése online is megtekinthető. A lekérdezés menete lépésről lépésre követhető ezen a linken.

Adószámlánk és pótlékkötelezettségeinket az Ügyfélportálon vagy a NAV éves értesítőjében is ellenőrizhetjük. Ezek az információk különösen fontosak az adó túlfizetés visszaigénylése 2025 szempontjából. Ehhez segítséget a következő útmutatóban találunk.

Hogy zajlik az adószámla túlfizetés visszaigénylése?

Ha az adószámla túlfizetés visszaigénylése alapján valamely adónem túlfizetést mutat:

• valós túlfizetés, illetve
• az adózó javára mutatkozó – véglegessé vált határozattal megállapított – összeg van, akkor kérhető a túlfizetés visszaigénylése vagy átvezetése más adónemre.

Fontos, hogy kizárólag valós túlfizetés átvezetését, adó túlfizetés visszaigénylése lehet kérni. Előfordulhat, hogy a túlfizetés csak „látszólagos”. Ilyen lehet például, ha a túlfizetés elévült, vagy az adózó nem tett eleget a bevallási kötelezettségének.

Hol kérhető a NAV túlfizetés visszaigénylése?

A NAV túlfizetés visszaigénylése az Átvezetési és kiutalási kérelem (ATVUT17) űrlapon kérhető. Ez a nav túlfizetés visszaigénylése online folyamat része, amely nem azonos az egy adott bevallásban kimutatott támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) kérelem módjával.

Az Átvezetési és kiutalási kérelem elnevezésű űrlap (ATVUT17):

• a legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) nyújtható be, amely használatához nem kell külön segédprogram, a kiutalás vagy átvezetés ügyfélkapus regisztrációval
• a NAV túlfizetés visszaigénylése online formában is elérhető,
• elérhető az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) is,
• és személyesen is, a NAV ügyfélszolgálatain.

Az igazgatóságok és ügyfélszolgálatok adatai megtalálhatók a NAV honlapján. Az átvezetés, valamint a hibásan benyújtott átvezetési és kiutalási kérelem javítása kérhető telefonon is, a NAV Infóvonalán a 1819-es számon, az egyedi ügyintézéshez ügyfél-azonosító szám (amit a TEL-adatlapon kell kérni, legegyszerűbben az ONYA-ban) vagy Részleges Kódú Telefonos Azonosító (RKTA, kormányablakokban igényelhető) szükséges.

Adó túlfizetés visszaigénylése 2025: milyen adatokat kell megadni?

Az Átvezetési és kiutalási kérelem elnevezésű űrlapon (ATVUT17) kötelező megadni:

• azonosító adatok (adószám, adóazonosító jel, vámazonosító szám);
• adózó neve;
• hibásnak minősített nyomtatvány vonalkódja (elektronikus javítás esetén);
• nyilvánosan működő részvénytársaságra utaló információ (eltérő utalási szabályok miatt);
• képviselet esetén a képviselet fajtájának jelölése;
• az adózó pénzforgalmi számlaszáma, vagy postai utalási címe, vagy külföldi utalási adatok, ha az adózó az űrlapon kiutalást kezdeményezett;
• a túlfizetéssel érintett (terhelendő) adónem és a kiutalni/átvezetni kért (terhelendő) összeg;
• átvezetésnél az az adónem (jóváírandó adónem), amelyre az átvezetést teljesíteni kéri és az az
• összeg, amelyet az adott adónemre átvezetni kér (jóváírandó összeg);
• a túlfizetésként mutatkozó összeg teljesítési dátuma a 902, 910, 914, 956 adónemek esetén;
• határozatszám a 902, 910, 956 adónemek esetén, továbbá a 914 adónem esetén, ha az adózónak nincs 1063-as engedélye.

Milyen iratokat kell csatolni adó túlfizetés visszaigénylése esetén?

Egyéb iratot nem kell benyújtani a túlfizetés visszaigénylése során.

Hogyan zajlik az eljárás NAV túlfizetés visszaigénylése során?

A NAV ellenőrzi, hogy a adó túlfizetés visszaigénylése 2025 során a kiutalás teljesíthető-e, az alábbi szempontok alapján:

• az adószámla túlfizetés visszaigénylése során rendelkezésre áll-e az összeg,
• a bevallások benyújtása teljesült-e,
• nincs-e ellenőrzés folyamatban az adózónál,
• nem évült-e el a túlfizetés visszaigénylése iránti jog.

A NAV hiányos kérelem esetén felszólítást küld vagy hiánypótlást kér. Ha a kérelem teljesíthető, akkor kiutalja vagy átvezeti a túlfizetést. Ha a kérelem teljesíthető, akkor arról a NAV külön határozatot nem hoz, a kérelemben foglaltaknak megfelelően kiutalja az adózónak az adószámláján lévő többletet, illetve átvezeti a megjelölt adónemre.

A NAV túlfizetés visszaigénylése elutasítható, ha az összeg elévült, vagy nem áll rendelkezésre a többlet. Ilyenkor a NAV elutasító határozatot hoz. A kérelem részbeni teljesítésekor, illetve elutasításakor a NAV kérelmet elutasító, részben elutasító határozatot hoz, például nem áll rendelkezésre az adószámlán a többlet, elévült túlfizetésre irányul a kiutalási kérelem. Ha az adózó tevékenységét szünetelteti, és a kiutalási kérelem a szüneteltetett tevékenységhez kapcsolódik, akkor a NAV kiutalást megtagadó határozatot hoz.