Szakadék felé száguldott az Alföldi Tej, a külföldi befektető mentette volna meg: miért lépett közbe a kormány?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben jelentette be, hogy megtiltja az Alföldi Tej Kft. külföldi tulajdonba kerülését, miután egy külföldi vállalatcsoport 2025. június 5-én jelezte szándékát a társaság teljes üzletrészének megszerzésére - erről a Pénzcentrum is beszámolt. Az Agrárminisztériummal közösen lefolytatott vizsgálat alapján a tárca úgy ítélte meg, hogy a tranzakció veszélyeztetné Magyarország államérdekeit és az élelmiszer-ellátás biztonságát.

Az Alföldi Tej a hazai nyerstej felvásárlás közel ötödét bonyolítja, így külföldi tulajdonba kerülése jelentős piaci zavart és ellátásbiztonsági kockázatot jelenthetett volna. A tiltó döntést követően a cég felajánlotta, hogy a magyar állam vásárolja meg a társaságot ugyanazon feltételekkel, amelyeket a külföldi vevőnek kínáltak – ezt a lehetőséget jelenleg vizsgálják a kormányzati szervek.

A szövetkezeti formában működő Alföldi Tejnek 59 tulajdonosa van, akik közül egyik sem rendelkezik 15 százalékot meghaladó részesedéssel. Bár a potenciális vevő kiléte nem ismert, korábban egy görög cég érdeklődéséről számolt be a sajtó.

Az eladási szándék mögött a cég súlyos pénzügyi nehézségei állnak. A 2003-ban alapított, évente 240 millió liter tejet feldolgozó és közvetve több mint 15 ezer ember megélhetését biztosító vállalat 2021 óta összesen közel 8,5 milliárd forint veszteséget halmozott fel. A legkritikusabb a 2023-as év volt, amikor több mint 3,3 milliárd forintos mínuszt könyvelt el. Iparági források szerint a veszteségek egyik fő oka, hogy elmaradtak a szükséges fejlesztések, ami fokozatosan rontotta a társaság versenyképességét.

Az Alföldi Tej helyzete rávilágít a hazai tejágazat strukturális problémáira, különösen a termelés és feldolgozás közötti hatékonyságbeli különbségekre. Míg a magyar tejtermelés az uniós csatlakozás óta jelentősen koncentrálódott – a kisebb gazdaságok eltűntek, helyüket 600-tól több ezer egyedig terjedő állományú telepek vették át – és modernizálódott, addig a feldolgozóipar fejlődése elmaradt.

A magyar tejtermelők sikeresen hajtottak végre fejlesztéseket, automatizált takarmányozási rendszereket és korszerű fejési technológiákat, helyenként már robotfejést is alkalmaznak. Ezzel szemben a feldolgozóipar modernizációja, termékfejlesztése és gyártási hatékonysága elmarad a nyugat-európai versenytársaktól.

A hazai tejfeldolgozás legnagyobb hiányossága, hogy bár képes jó minőségű alapvető tejtermékeket előállítani, hiányoznak a nagyobb profitmarzsot biztosító, szofisztikáltabb termékek – például népszerű joghurtok, exportképes prémium sajtok és tejes desszertjellegű készítmények. Ezek fejlesztéséhez jelentős beruházásokra, modernizációra és marketingre lenne szükség, ami az Alföldi Tejnél is várat magára.

A vállalat problémáit súlyosbította a tejpiac elmúlt években tapasztalt hullámzása és a sorozatos kormányzati beavatkozások. 2022-től 2023 júliusáig érvényben volt az élelmiszerárstop, amely a 2,8 százalékos UHT tej árát a 2021. októberi szinten rögzítette. Ezt követte a kötelező akciózás rendszere, majd az Online Árfigyelő bevezetése, 2025 tavaszán pedig az árrésstop, amely 30 alapvető élelmiszernél, köztük több tejterméknél is maximálta a kiskereskedelmi árréseket.

A piaci árak is szélsőséges ingadozást mutattak: 2022–2023 fordulóján a tejtermékek árai kiugróan emelkedtek, a sajt nélküli tejtermékek esetében egy év alatt közel 80 százalékos drágulást mértek. 2023 második felétől fokozatosan csökkent az élelmiszer-infláció, 2025-ben pedig már az árrésstop hatása érezhető a bolti árakon.

A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a tejágazatot több strukturális probléma is sújtja. Az energiaintenzív élelmiszeripart különösen érzékenyen érintette az energiaárak emelkedése, a gyenge termelékenység és az alacsony versenyképesség miatt pedig a magyar élelmiszerárak gyorsabban reagálnak a globális piaci sokkokra, mint más országokban.

A Nemzeti Cégtár adatai alapján az élelmiszeriparban működő vállalkozások száma 2020 és 2025 között 4425-ről 4208-ra csökkent, miközben a felszámolási eljárás alá került cégek száma jelentősen nőtt: 2020-ban 77, 2023-ban már 208, 2024-ben pedig 147 vállalkozás került ilyen helyzetbe.

A tejágazatban hasonló tendencia figyelhető meg: a tejfeldolgozó és tejtermékgyártó cégek száma 2020 és 2025 között 167-ről 154-re csökkent, a felszámolás alá került vállalkozások száma pedig 2-ről 8-ra emelkedett. Ez a piaci koncentráció irányába mutat, ami felértékeli az olyan kulcsszereplőket, mint az Alföldi Tej, ugyanakkor kiszolgáltatottabb helyzetet teremthet a termelők számára.