Pénzcentrum • 2026. február 23. 04:04
Újabb fordulatos epizóddal jelentkezett a Cápák között, ahol oktatási, egészségügyi és a gasztronómiához kapcsolódó vállalkozások is kerestek befektetőt. A Jójegy oktatási applikáció négy Cápa konzorciumi befektetésével zárt sikeresen, noha az AI jövőbeli hatásáról komoly vita alakult ki a stúdióban. A Kaméleon kamera fejlesztői ugyan innovatív egészségügyi megoldást mutattak be, de végül nem született megállapodás. A Flavour Table gasztronómiai vállalkozás profitábilis működés ellenére sem tudta meggyőzni a befektetőket a további növekedési tervekről. A Kék Zóna Projekt társadalmi küldetése elismerést kapott, de csak egyetlen Cápa látott benne üzleti potenciált.
A Cápák között eheti adásában ezúttal is Wáberer György, Tóth Ildikó, Varga Sándor, Moldován András és Csillag Péter várta a stúdióban a vállalkozókat (az előző részek befektetéseiről itt olvashatsz: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, 6. rész, 7. rész).
Mester Márk és Nyiri Donát egy oktató applikációval, a Jójeggyel érkezett a Cápák elé, amely bár elmondásuk szerint nem reformálja meg az oktatást, de komplex megoldást tudnak nyújtani vele a diákoknak, amivel megkönnyítik a tanulást. Az edukáció közel áll vállalkozókhoz, van egy sikeres YouTube-csatornájuk is, a Tízes lista, ahol szintén ismeretterjesztő tartalmakat osztanak meg követőikkel. Mint mondták, a Jójegy kurzusait szaktanári segítséggel készítik el, és emellett érettségi szimulációt is kínálnak. A Cápáktól mentorálást és 30 millió forintot kértek 20 százalékos részesedésért cserébe. A Cápák nagy érdeklődést mutattak a vállalkozás iránt, több kérdést is elhangzott, Csillag Péter rákérdezett, hogy mi a cég költségstruktúrája.
Márk és Donát kifejtette, hogy a történelem tananyag legyártása 6 millió forintjukba került, de mint mondták, ebben több hiba is volt, ami felfelé vitte a költségeket. Ezekből tanulva viszont a matematika és a magyar tananyag legyártása már csak 2 és fél millió forintba került tananyagonként. Moldován András annak a félelmének adott hangot, hogy szerinte az AI az egész üzletet le fogja váltani, így kiszállt – mint mondta ez „old school business”.
A fiatal vállalkozók ugyanakkor ezzel nem értettek egyet, szerintük az AI generált tartalmakat még mindig nem igazán szeretik az emberek, de fel vannak készülve arra is, ha ez megváltozna. Ugyan az egyik Cápa gyorsan elúszott, de a másik négy továbbra is nagyon érdeklődött, és mind be is akartak fektetni. Több ajánlat és ellenajánlat és érkezett, némi konzultációra is szükségük volt a fiatal vállalkozóknak, és végül a következő konstrukció lett mindenki számára elfogadható: a négy Cápa, tehát Wáberer György, Tóth Ildikó, Varga Sándor és Csillag Péter konzorciumként szállt be Péter irányításával a vállalkozásba 30 millió forint értékben 25 százalékért cserébe.
Dr. Altorjai Péter és dr. Király Balázs gyermekorvosok egy találmányukkal érkeztek a Cápákhoz, a Kaméleon kamerával, mely a gyerekek torokvizsgálatát segíti. Mint mondták, ezzel az eszközzel könnyebben lehet közelíteni a gyerekek torkához, mint a hagyományos fa spatulával, és emellett kiváló minőségű felvételeket is készít, ráadásul nem csak az orvosok, hanem a szülők is tudják használni. A terméket több konferencián is sikeresen bemutatták már, elindult a sorozatgyártás is, most pedig egy szülőknek szóló telemedicinális szolgáltatást nyújtó applikációt szeretnének fejleszteni, mely AI segítségével értékelést is ad, ehhez kértek a Cápáktól 50 millió forintot, melyért 10 százalékos tulajdonrészt ajánlottak fel. A Cápák ugyan dicsérték a terméket, de sorban szálltak ki a business-ből, volt, aki nem hitt a vízióban, más a cégértéket sokallta, viszont Tóth Ildikó tett ajánlatot, megadta az 50 milliót, de 30 százalékot kért cserébe. Erre ellenajánlatként a vállalkozók először 20, majd 25 százalékot kínáltak, de Ildikó tartotta magát a 30 százalékhoz, így végül nem történt befektetést.
Pák Gábor, a Flavour Table vállalkozásával érkezett a Cápák között stúdiójába, amely egy gasztronómiai eseményeket, csapatépítő workshopokat és kóstolóprogramokat szervező és lebonyolító szolgáltatás, amely egyedi és látványos megoldásokat biztosít a rendezvények során. Gábor elmondta, hogy az első teljes lezárt üzleti évben közel 50 millió forintos nettó árbevételt és több mint 10 millió forintos profitot sikerült realizálni, és minden évben a duplázás a cél. Egy új láb kiépítése lenne a célja, szeretne egy szakértői csapatot is, és mindehhez 15 millió forintot kért 15 százalékos tulajdonrészért cserébe.
A pitch után Gábor signature koktélokkal készült a Cápáknak, mely nagyon ízlett is nekik. Ezután több kérdés is felmerült az üzlettel kapcsolatban, és a Cápák jelezték, hogy túlságosan zavaros nekik az, amit Gábor elmond, valamint hogy ez az iparág túlságosan zsúfolt, és a 15 millió forint nem lesz elég a céljai eléréséhez. Két befektető gyorsan ki is szállt, Moldován András és Varga Sándor sem szeretett volna befektetni. Wáberer György ugyan ellátta jó tanáccsal Gábort, de ő is kiszállt, és végül Csillag Péter és Tóth Ildikó sem fektetett a cégbe.
Gombos Brigitta és Turcsán Emese célja nem kisebb, mint növelni a várható élettartamot és az életminőséget. A Kék Zóna Projekt célja, hogy olyan életmódbeli szokásokat honosítson meg Magyarországon, melyek segítik az egészségesebb és hosszabb életet. Elmondták, most nagy lépés előtt állnak, védés előtt van három kidolgozott tanúsító védjegyük, melyek segítségével lesznek majd Magyarországon kék zónás termékek, szolgáltatások és munkahelyek.
Mindezek mellett szeretnének egy applikációt is kifejleszteni, mely a mindennapi emberek számára segít abban, hogy hogyan tudják a kék zónás szokásokat a beilleszteni a napjaikba, életükbe. Mindezekhez a Cápáktól 20 millió forintot kértek 20 százalékos tulajdonrészért cserébe. A Cápák ugyan jó ügynek tartották a vállalkozást, de többen is azon a véleményen voltak, hogy ez inkább egy non-profit cég, Varga Sándor ki is mondta, hogy nem hisz a későbbi profitban, majd ki is szállt, de Moldován András, Csillag Péter és Tóth Ildikó sem fektetett be. Wáberer György ugyanakkor tett ajánlatot, 50 millió forintot ajánlott 50 százalékért cserébe, melyet végül Brigitta és Emese el is fogadott.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az oktatási applikációk piaca
Ezúttal is igyekszünk egy mélyebb piaci kitekintést adni az egyik bemutatott projekt kapcsán. Most a Jójegy vállalkozást, és az oktatási applikációk piacát választottunk, ebben fogunk egy kicsit jobban elmélyülni.
Az oktatási alkalmazások globális piaca 2025-ben mintegy 57,9 milliárd dollár méretű volt, előrejelzések szerint pedig 2034-re 203,8 milliárd dollárra nőhet, évi átlagosan 15%-os növekedési ütem mellett. A piac bővülését elsősorban a magas, 82%-os okostelefon-ellátottság és a digitális tanulás iránti növekvő igény hajtja. Emellett tovább gyorsította a mobilalapú tanulás, és az oktatási applikációk terjedését a digitális írástudás növekedése is, mely 2020 és 2024 között 68%-ról 74%-ra emelkedett.
A piacon egyre erősebb a befektetői és vállalati jelenlét is: a kockázati tőkebefektetések az elmúlt években jelentős összegeket irányítottak az edtech szektorba, különösen az adaptív tanulási rendszerek és az AI-alapú platformok irányába. Az olyan piaci szereplők, mint a Duolingo globális felhasználói bázist építettek ki, és jól mutatják, hogy az oktatási alkalmazások üzleti modellje a freemium rendszertől az előfizetéses konstrukciókig terjedhet. A piac növekedését az is támogatja, hogy az intézményi oktatás egyre inkább integrálja a digitális eszközöket.
Fontos szem előtt tartani, hogy a technológiai fejlődés erőteljesen formálja az oktatási applikációk piacát. A már említett mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság és a gamifikáció új dimenziókat nyitnak meg a személyre szabott és élményközpontú tanulásban. Az AI-alapú rendszerek például képesek valós időben követni a tanuló teljesítményét és személyre szabott visszajelzést adni. Az AR-t és VR-t használó alkalmazások pedig különösen hasznosak olyan tantárgyaknál, ahol a vizualizáció és az élményalapú tanulás fontos szerepet játszik.
Emellett számos kihívással is szembe kell nézni a piaci szereplőknek. A digitális egyenlőtlenség, vagyis hogy nem minden tanuló fér hozzá megfelelő internethez vagy eszközökhöz, továbbra is akadályt jelent, különösen alacsonyabb jövedelmű régiókban. Emellett adatvédelmi és biztonsági kérdések is előtérbe kerülhetnek, egyes kutatások pedig arra is rámutatnak, hogy nem minden oktatási alkalmazás rendelkezik megfelelő pedagógiai minőséggel, ezért fontos a tudományos alapú tervezés és a szakértők bevonása.
A jövőben várhatóan azok a piaci szereplők lesznek versenyképesek, amelyek egyszerre tudják biztosítani a technológiai innovációt, a pedagógiai megalapozottságot és az átlátható adatkezelési gyakorlatot.