Volt, aki egy százalékért adott milliókat, más a cég felét kérte: drámai fordulatok a Cápák között legújabb adásában

A Cápák között legújabb adásában Lakatos István, Orbók Ilona, Bojinka Miklós, Balogh Péter, valamint Balogh Levente várta a befektetésre váró vállalkozókat (az előző részekről szóló összefoglalóinkat itt találod: első rész, második rész, harmadik rész, negyedik rész, ötödik rész, hatodik rész).

Bosánszky Péter lépett először a Cápák elé a Jadabo horgásztartalom-gyártó és online horgászcikk-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozással. Webshopjukban a legismertebb hazai és a nemzetközi márkák termékeit kínálják. Céljuk, hogy a lehető legnagyobb piaci részesedést tudják elérni, ezért a szeretnék kiaknázni a másodlagos horgászcikk piacban lévő lehetőségeket egy innovatív ötlet segítségével, valamint szeretnének saját fejlesztésű termékekkel is megjelenni a piacon. Mindezért Péter 3 millió forintot kért a Cápáktól részesedésszázalékonként, és a maximális részesedés, amit felkínált, az 25 százalék. Emellett kérte, hogy a befektető majd tagi kölcsönnel is támogassa a vállalkozást.

A pitch az összes Cápának nagyon tetszett, mindenki dicsérte a vállalkozást és Pétert is. Mindezek ellenére Balogh Petya hamar kiszállt, bár ő is csak jót tudott mondani, megjegyezte, hogy a horgászat nem áll hozzá közel. Balogh Levente bár lamentált rajta, hogy lehet, később megbánja a döntését, ő is kiszállt, valamint iparági ismeretek hiányában Orbók Ilona is csatlakozott a kiszálló Cápákhoz. Bojinka Miklós szerint a vállalkozásba több tőke kell a 75 millió forintnál, és mint mondta, megszokta, hogy egy kereskedelmi cégben ő van többségben, ami itt nem lenne lehetséget, így ő sem fektetett be. Lakatos István bár gondolkozott rajta, hogy kiszáll, de bizonyos feltételek mellett megadta a 3 millió forintot az 1 százalékért cserébe, melyet Péter el is fogadott.

Kovács Attila mestercipész egy innovatív termékcsaláddal érkezett a Cápák elé. Attila elmesélte, hogy megrendelői elsősorban művészek, politikusok, de Sir Roger Moore és Donald Trump Jr. is rendelt már tőle cipőt. Vállalkozása az elmúlt években 100–120 millió forint közötti éves árbevételt realizált. Mint mondta, a változó divat és fogyasztói igények miatt Attila egy sportosabb kollekciót is létrehozott, ezekből a cipőkből szeretne egy készletet biztosítani. Mindezért a Cápáktól 50 millió forintot kért cége 5 százalékáért cserébe. A termékek nagyon tetszettek a Cápáknak, ugyanakkor Orbók Ilona szkeptikus volt, hogy a brand tud-e akkorát nőni, hogy bármilyen konstrukcióban érdemes lenne a vállalkozásba fektetni 50 millió forintot. Bojinka Miklós szerint Attilának árat kellett volna emelnie az elmúlt években, hogy tudjon skálázódni.

Ezt viszont nem tette meg, és szerinte most a vállalkozó kapkod, emiatt Miklós kiszállt. Balogh Petya szerint ez a piac csökkenő és elmúló, ráadásul a digitalizációt is hiányolta – jellemzően ilyen vállalkozásokba fektet csak –, így ő is kiszállt. Orbók Ilona a nagy növekedési potenciált nem érezte ennél az üzletnél, így ő sem fektetett be. Lakatos István nagyon sokallta a cégértéket, és ő is csatlakozott a kiszállókhoz. Balogh Levente ugyan hasznos tanácsokkal látta el Attilát, de befektetni ő sem szeretett volna.

Zborai Eszter és Coates Ádám vállalkozása, azt Artbridge a művészethez és a lakberendezéshez kapcsolódik, és azért dolgoznak, hogy a művészet ne csak a leggazdagabbak kiváltsága legyen. Kortárs művészeti nyomatokat kínálnak online galériájukban magyar és nemzetközi alkotóktól is, mindezt elérhető áron. 2025-ben 40 millió forintos árbevételük volt. Céljaik eléréséhez a Cápáktól szakmai mentorálást és 12 millió forintot kértek cégük 10 százalékáért cserébe. Balogh Leventének bár tetszett a vállalkozás, úgy gondolta, nem tudta hozzátenni, így kiszállt. Orbók Ilona viszont tett ajánlatot, megadta a 12 milliót a 10 százalékért cserébe, de megtérülésig osztalékelsőbbséget kért, valamint erre az időszakra egyhangú szavazati jogot.

Bojinka Miklós szintén tett ajánlatot, de ő a 12 millióért cserébe 50 százalékos tulajdonrészt kért. Balogh Petya és Lakatos István közösen tettek ajánlatot, ők szintén megadták a 6-6 milliót az 5-5 százalékért cserébe, de megtérülésig az éves árbevétel 5 százalékát is kérték, továbbá kiemelték, hogy a céget érintő kérdésekben együttszavazást várnak majd el. Orbók Ilona nem szeretett volna kimaradni, Lakatos István javaslatára így beszállt a Balogh Petyával tett közös ajánlatukba, tehát az ajánlat szerint a három Cápa adna 6-6-6 millió forintot 5-5-5 százalékért cserébe. Bojinka Miklós erre még próbált érvelni maga mellett, és ajánlatát is módosított, a 12 millió forintért 40 százalékot kért, de végül Eszterék a hármas ajánlatot fogadták el.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos folyamatok indultak el a pénzpiacokon: sokan futhatnak most a pénzük után, érik a katasztrófa?

A pénz- és tőkepiacok időről időre produkálnak olyan mozgásokat, amelyekre még a sokat látott elemzők is felkapják a fejüket.

Voit Eszter és Albert Zsuzsa cége, a Monello baby&more praktikus baba-mama termékek készítésével foglalkozik. Fő értékesítési csatornájuk a webshop, de 20 viszonteladói partnerük is van Magyarországon. Most szeretnének külföldre is terjeszkedni, ehhez pedig a Cápáktól 30 millió forintot kértek 16 százalék tulajdonrészért cserébe. A Cápák sokat kérdeztek, és bár több megjegyzésük és tanácsuk is volt, összességében dicsérték a vállalkozást és a termékeket, de sorban szálltak ki a businessből. Végül csak Orbók Ilona maradt, aki szerint Eszterék nagyon jó úton vannak, és nagyon értenek is ahhoz, amit csinálnak, viszont végül ő is kiszállt, mivel a cégértéket szerinte túl magasra lőtték.

Varga Szabolcs egy élelmiszeripari vállalkozással, az Edilia Fooddal érkezett, ami ígérete szerint egy új szegmenst nyit meg a mentes ételek vonalán. A termékei egy adagos kiszerelésűek, és rendkívül könnyen és gyorsan elkészíthetőek. Szeretné, hogy a márkája ismertté váljon, ehhez kért a Cápáktól 15 millió forintot 5 százalék részesedésért cserébe. Balogh Levente kérdésére Szabolcs elmondta, hogy a termékek bérgyártásban készülnek.

A számokra rátérve Szabolcs arról is beszélt, hogy 2024-ben 180 millió forintos forgalmat bonyolítottak, 10 és fél milliós eredménnyel, 2025-ben pedig 260 milliós volt a forgalom, az eredmény pedig arányosan növekedett. A Cápák meg is kóstolták a termékeket, ami mindannyiuknak ízlett. Balogh Petya ugyan hamar kiszállt, de megjegyezte, hogy rendszeres fogyasztója lesz a terméknek. Orbók Ilona és Bojinka Miklós viszont tettek egy közös ajánlatot: 13-13 millió forintot ajánlottak 13-13 százalék tulajdonrészért cserébe. Balogh Leventének is nagyon tetszett a cég és a lehetőség is, de szerinte Ilona és Miklós korrekt ajánlatot tettek, így kiszállt, és így tett Lakatos István is. Szabolcs végül pedig kis gondolkodás után elfogadta Ilona és Miklós ajánlatát.

A mentes termékek piaca

Mint korábban, úgy mostani összefoglalónkban is igyekszünk egy mélyebb piaci kitekintést adni az egyik bemutatott projekt kapcsán. Ezúttal az Edilia Food vállalkozással kapcsolatban merülünk el mentes termékek piacában.

Egyre többen élnek valamilyen ételérzékenységgel vagy anyagcsere-eredetű betegséggel – legyen szó gluténérzékenységről, laktózintoleranciáról vagy cukorbetegségről –, a mentes termékek pedig számukra kínálnak biztonságos alternatívát. A mentes termékek piaca a Mordor Intelligence által készített élelmiszer-mentes piaci elemzés szerint 2025-ben elérte a 114,05 milliárd dollárt, és becslések szerint 2030-ra eléri a 212,47 milliárd dollárt is, ami 13,25%-os éves összetett növekedést jelent.

A Portfolio Csoport AgroFood 2025 konferencián a szakértők arról beszéltek, hogy Magyarországon a mentes termékek piaca nagyságrendileg 8,5 milliárd forintra tehető, de a pontos mérés nehéz, mivel nincs külön TEÁOR- vagy vámtarifaszám erre a kategóriára. A forgalom mintegy 60%-át hiper- és szupermarketek bonyolítják le, miközben az e-kereskedelemben évi 16–20%-os növekedés figyelhető meg. A szakboltok továbbra is fontos szereplők, de az erősödő árverseny komoly kihívást jelent számukra.

Tartósan növekvő igény mutatkozik tehát a mentes termékek iránt, melynek oka az élelmiszer-intoleranciák és -allergiák egyre gyakoribb előfordulása, valamint az, hogy egyre jobban erősödik az emberek egészségtudatossága. A fogyasztók nem csak az allergiák vagy intoleranciák, hanem a prevenció (pl. szív- és érrendszeri betegségek, elhízás) és az életmód (pl. vegán) okán is választanak mentes alternatívákat.

A gyártók számára a legnagyobb kihívást a minőség, a hitelesség és a bizalom megőrzése jelentheti. Különösen a gluténmentes termékek esetében kulcsfontosságú a keresztszennyeződés elkerülése és az ízélmény, textúra javítása, mivel ezek gyakran kritikák tárgyát képezik. A bio- és mentes termékeknél a teljes termékpályán – a vetéstől a feldolgozásig – szigorú ellenőrzés és nyomon követés szükséges.

A piacra lépőknek elengedhetetlen a célcsoport pontos definiálása, erősen ajánlott a minősítések, tanúsítványok megszerzése, az online csatornák kiaknázása, valamint a digitális marketing és influencerekkel való együttműködés kulcsfontosságú a márkaépítésben. Végül érdemes strategikusan partnerkapcsolatokat kialakítani nagy kiskereskedelmi láncokkal és szakboltokkal, valamint folyamatosan figyelni a fogyasztói igények változásait és visszajelzéseit, hogy reagálni tudjanak a piaci elvárásokra. A szakértők szerint ágazati összefogásra is szükség lenne, valamint a fogyasztók, a gyártók és a vállalati munkatársak folyamatos képzése is elengedhetetlen a piac fenntartható fejlődéséhez.

Fotó: RTL Magyarország