Angyal József: Ismét be kellene vezetni a 98 százalékos különadót

Az osztalékhoz való jog a gazdasági társaságok tagjai számára az egyik legfontosabb jogosultság, hiszen ez biztosítja számukra befektetésük gyümölcsét. A gyakorlatban azonban az osztalék nem automatikusan jár; a jogszabályok a tényleges osztalékfizetést pénzügyi, jogi és technikai feltételekhez kötik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Létfontosságú szakma áll földbe a koronavírus miatt: ők lehetnek az első áldozatok

Van, aki már most is csak 10-30 százalékon pörög.

Arról a Pénzcentrum is hírt adott már, hogy több nagy társaság, vállalat, köztük az OTP, vagy a Duna Holding igazgatóság nem fizetne idén osztalékot a részvényeseknek. Az is tudható, hogy az MNB több kérést is megfogalmazott a bankokhoz, felszólította a hitelintézeteket és tulajdonosaikat, hogy szeptember végéig ne történjen osztalék-jóváhagyás vagy -kifizetés. Osztalékfizetésről a jogszabályok szerint csak az éves beszámolóval együtt lehet dönteni. Angyal József, adószakértő az alábbi véleményt jutatta el a Pénzcentrumnak: 

"A 2019-es év még sikeres év volt a vállalkozások számára. A 2019-es évre az osztalék kifizetések jóváhagyása a napokban fog megtörténni. A felelősségteljesen gondolkodó vállalkozások sorra vonják vissza, vagy meg sem szavazzák az osztalék kifizetéseket. Az osztalék ugyanis a vállalkozások eredmény tartalékát csökkenti. 

Véleményem szerint számos vállalkozás fog úgy dönteni, hogy kimenti vállalkozásából a rendelkezésre álló tartalékokat, veszélybe sodorva így a vállalkozás jövőjét, beleértve az alkalmazottak foglalkoztatását is. Ezért szükség lenne egy azonnali kormányrendeletre, mely osztalék fizetés esetén 98 százalék különadóval sújtaná az osztalékot. Ez megakadályozná a vállalkozásokból a vagyonkimentéseket. Ez az intézkedés nyilvánvalóan sértené az elmúlt évek haszonélvezőit, akik menekülnének a süllyedő hajóról. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Egy ilyen azonnali intézkedés részben igazolhatná a rendeleti kormányzás szükségességét."

- írta lapunknak a szakértő.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy bármely társaság nyereségének osztalékként való kifizetéséről a tagok, ill. részvényesek (az egyszerűség kedvéért: tulajdonosok) jogosultak határozni.

Mikor kerülhet sor osztalék kifizetésre, vagy annak ki nem fizetésére?

Osztalékfizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a társaság nyereséget ért el. Osztalékfizetés céljára a társaság éves beszámolójában meghatározott adózás utáni eredmény, valamint a korábbi években esetlegesen felhalmozott eredmény-tartartalék szolgálhat. Hiába van azonban eredmény, Kft-k és részvénytársaságok esetében osztalék kifizetésére nem kerülhet sor abban az esetben, ha a társaság saját tőkéje (akár kifizetés következtében, akár anélkül) nem éri el a jegyzett tőke szintjét.

A társasági törvény alapján, Kft-k és részvénytársaságok esetében osztalékfizetésről kizárólag az ügyvezetés (ügyvezető, igazgatóság) javaslata alapján - és, amennyiben a társaságnál felügyelőbizottság működik, annak jóváhagyását követően - dönthetnek a tulajdonosok, az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg. Ez a szabály több korlátot is állít a tulajdonosok osztalékjogosultságának gyakorlása elé. Nem kerülhet ugyanis az osztalékfizetésről szóló döntés a tulajdonosok napirendjére, amennyiben az ügyvezetés erre nem tesz javaslatot (illetve, ha a javaslatot a felügyelőbizottság - amennyiben van - nem hagyja jóvá). 

Elképzelhető, hogy a társaságban pénzügyileg lenne lehetőség osztalékfizetésre, azonban az ügyvezetés erre, egyéb megfontolások alapján nem tesz javaslatot. Fontos megjegyezni, hogy az ügyvezetés az osztalékfizetési javaslat megtételekor nem öncélúan jár el, csak saját üzleti koncepcióját mérlegelve, hanem a törvény alapján azt is figyelembe kell vennie, hogy a kifizetés nem veszélyezteti-e a társaság fizetőképességét, vagy a társaság hitelezőinek érdekét. Sőt, amennyiben osztalékfizetést javasol, akkor - a Kft-knél kötelezően, a részvénytársaságoknál az alapszabály ilyen irányú rendelkezése estén - írásban köteles nyilatkoznia arról, hogy ez a veszély nem áll fenn. Ezen nyilatkozat elmulasztásáért, vagy az abban foglaltak valótlanságáért az ügyvezetés felelősséggel tartozik.

Az ügyvezetés osztalékfizetésről szóló javaslatát az éves beszámolóval együtt kell a tulajdonosok elé terjesztenie, és a tulajdonosoknak arról a beszámoló elfogadásával együttesen kell határozniuk. Nincs lehetőség tehát arra, hogy a beszámoló elfogadása utáni időpontban (például, mert egy tervezett beruházás mégsem valósult meg) az ügyvezetés vagy a tulajdonosok "meggondolják magukat" és osztalékfizetésről döntsenek. Ilyen esetben az osztalékfizetés elhatározására a következő éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg kerülhet sor; vagy, adott esetben, amennyiben ennek a törvényi feltételei fennállnak, osztalékelőleg fizetéséről lehet határozni.