Így alakult a béketárgyalás Ukrajna és Oroszország között: ez várható a jövőben

A felek a majdnem négy éve zajló orosz invázió lezárásának lehetséges kereteit próbálták egyeztetni, de a második tárgyalási nap után nem jelentettek be áttörést. Mind Moszkva, mind Kijev nyitottnak mondta magát a további megbeszélésekre, és jelezték, hogy vezetőik döntései alapján folytatják az egyeztetéseket akár már a jövő héten.

A tárgyalások idején Oroszország éjjelre időzítve drónokkal és rakétákkal indított nagyszabású légicsapást Kijev és Harkiv városai ellen. A támadás az energiaellátást is súlyosan érintette, több mint egymillió embert hagyva áram és fűtés nélkül hideg téli éjszakán. Legalább egy ember meghalt és több mint harmincan megsérültek a rakéták és drónok csapásai nyomán.

Andrij Szibih ukrán külügyminiszter helyettes – aki nem vett részt Abu-Dzabi tárgyalásokon – „cinikusnak” nevezte a támadást, és bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Szibih közlése szerint a légi csapások nemcsak ukrán civileket és infrastruktúrát céloztak, hanem „a tárgyalóasztalt is”, aláásva a béke érdekében tett erőfeszítéseket.

Az Egyesült Arab Emírségekben rendezett megbeszélések fő célja az volt, hogy meghatározzák a háború lezárásának feltételeit és a biztonsági garanciákat. Miközben mindkét fél jelezte, hogy kész további tárgyalásokra, alapvető nézetkülönbségek továbbra is fennállnak, különösen a kelet-ukrajnai területek, köztük a Donbasz státusát illetően.

Az orosz féltől érkező katonai akciók időzítése és mérete miatt a béketárgyalások légköre feszült maradt, és sok ukrán vezető szerint a diplomáciai szándék szükséges, de jelenleg nem elégséges a fegyveres konfliktus tényleges lezárásához.