Óriási adósság - bajban a nagyvárosok

Berlin adósságával kapcsolatban a német alkotmánybíróság nemrég úgy döntött, a városnak szövetségi támogatás nélkül kell a már 60 milliárd eurós adósságával megbirkóznia. A főpolgármester, Klaus Wowereit szerint ez a legszigorúbb takarékossági intézkedések mellett sem lehetséges.

A helyi adóbevételek a 20 milliárd eurós éves költségvetésnek mindössze a felét fedezik, a város eddig is számos intézkedéssel próbálkozik: évente 20 ezer közalkalmazottól válnak meg, privatizálják a város vagyonát, és más területeken is visszafogják a kiadásokat. Ugyanakkor a város 3 operaházat, 2 állatkertet és 3 egyetemet tart fent.

Párizs olyan szorult helyzetbe került, hogy kénytelen volt a korábban önként vállalt 10 éven át be is tartott moratóriumát megszegni. Több milliárd euró értékben bocsátott ki kötvényeket, hogy a szükséges fejlesztéseket finanszírozni tudja.

Amerikában is meredek emelkedés tapasztalható az önkormányzatok adósságállományában. A szövetségi államok és helyi önkormányzatok adósságállománya 2000-ben 1 190 milliárd dollár volt, tavaly decemberben azonban ez már 1 850 milliárd dollárt tett ki, melynek több mint 60 százalékát a helyi önkormányzatok halmozták fel. New York helyzete ad a legtöbb okot az aggodalomra, 2006-ban 3,8 milliárd dollárt költöttek adósságszolgálatra, 2010-re ez a tervek szerint 6,2 milliárdra nő.

Budapesttel kapcsolatban októberben röppentek fel a hírek, miszerint a főváros csődközeli helyzetbe jutott. Atkári János egykori képviselő, illetve főpolgármester-helyettes akkori nyilatkozata szerint kimerültek a tartalékok. A főváros vezetői akkor is cáfolták az állítást és most is ezt teszik. Ikvai-Szabó Imre, a Fővárosi Közgyűlés szabad demokrata tagja, leendő főpolgármester-helyettes elmondta, Budapest honlapján szerepel minden adat, ez a hivatalos álláspont. Eszerint a fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzete stabil, a belföldi piacok mellett igénybe vesz külföldi bankokat is, és megjelent a nemzetközi kötvénypiacon is.