A bevándorlási politika tönkreteheti az oktatási rendszert

A tengerentúli Zöld Kártya európai megfelelője lehetővé teszi az unión kívülről érkező személyek munkavállalását bizonyos feltételek teljesülése esetén. Aristide Zolberg, az "Amerika átformálása a bevándorlási politika segítségével" című tanulmány szerzője azonban arra figyelmeztet, hogy a munkaerő piaci változások az ország oktatási rendszerére is hatással lehetnek.

A szakértő szerint a Kék Kártya nem vezet katasztrófához, de jelenleg nem ez a legmegfelelőbb módszer az unió munkaerő piaci gondjainak megoldására. Minden ország magasan képzett munkavállalókat szeretne, de a statisztikák szerint az unióba bevándorlók kevesebb, mint 2 %-a ilyen (Ausztráliában 10 %, Kanadában 7 %, az USA-ban 3 % ez az arány). Aggodalomra adhat okot, hogy amennyiben más országból érkeznek a kvalifikált munkavállalók, akkor annak a saját oktatási rendszere láthatja kárát.

A szakértő szerint elég csak a 2005-ös párizsi zavargásokra gondolni, mely részben a külvárosi iskolák alacsony színvonalára és a gettósodásra vezethető vissza. Ha a kormányok kevesebbet költenek oktatásra, akkor néhány év múlva a hiányzó munkaerőt már külföldről sem lehet pótolni. A csehek szerint a nyugat-európai országoknak első lépésben a később csatlakozott tagállamokkal szemben bevezetett korlátozásokat kellene feloldani.

A osztrák, a belga, a német és a dán kormány jelenleg is szigorúan védi a munkaerőpiacát a volt szocialista országokból érkező munkavállalók elöl. Az Európai Bizottság becslése szerint a munkaerőhiány 2050-re csúcsosodhat ki, amikor az unió lakosságának harmada nyugdíjas korú lehet.

A szakértő az olasz példára is felhívta a figyelmet. Az olasz parlament 8 milliárd euróval csökkentette az oktatásra fordítható költségvetési keretet, mely ellen a diákok és a tanárok is tiltakozásukat fejezték ki. Szerdán több ezer diák jelent meg a főváros és számos olasz nagyváros utcáin, sajnos személyi sérülések is történtek az intézkedések során.