Térdre kényszerül a magyar kiskereskedelem: a kisboltok sorra buknak, a diszkontok mindent letarolnak

A Magyar Közgazdasági Társaság Kereskedelmi Szakosztálya 2026. február 23-án tartotta szakmai kerekasztal-beszélgetését „A kiskereskedelem szereplői, avagy kicsik, nagyok, illetve hazai és külföldi vállalatok helye, szerepe a kereskedelemben” címmel. A rendezvény moderátora Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem docense és az MKT Kereskedelmi Szakosztályának elnöke volt, aki bevezetőjében átfogó képet adott a 2025-ös év kereskedelmi folyamatairól.

Mint fogalmazott, a cél az volt, hogy „a 2025-ös főbb eseményeket… elemezzük, és igyekezzünk 2026-ra valamilyen kitekintést adni”. Részletesen ismertette a szabályozási környezet változásait, köztük a SZÉP-kártya és a nyugdíjas utalvány fogyasztásélénkítő hatását, valamint a plázastop és a TÉKA-szabályozás további szigorítását, amely a szakmában komoly visszhangot váltott ki. Mint mondta:

a szakma nem igazán értette ennek a miértjét”. A különadó és az árréssapka szintén jelentős terhet rótt a kereskedőkre, és az árréssapka hatásáról egyértelműen kijelentette: „jelentős élelmiszerforgalom-növelő hatása volumenében nincsen.

A makrogazdasági környezetet Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságpolitikai szakértője értékelte. Szerinte a kereskedelem fejlődését két tényező határozza meg: az iparág organikus fejlődése és a jogszabályi környezet, ám Magyarországon 

nem az történik, hogy egy iparág organikusan tud fejlődni, hanem jelentős külső tényezők határolják be a lehetőségeket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a GDP 2025-ben mindössze 0,3%-kal nőtt, miközben a fogyasztás – főként a szolgáltatásoké – viszonylag jól teljesített, de ez nem fenntartható:

nem lehet, hogy a fogyasztásra háruljon minden szerep és felelősség… a beruházások beindulása nélkül torz gazdaságszerkezet lesz.

Kozák Ákos arra is rámutatott, hogy a magas importarány miatt a fogyasztás növekedése nem feltétlenül erősíti a hazai gazdaságot.

A vállalkozói oldal helyzetét Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára mutatta be. Értékelése szerint 2025 „iszonyú küzdelmes éve volt a magyar kiskereskedők számára”, és már az is eredménynek számított, ha egy vállalkozás elérte „a boldogságos nullát”.

A hirtelen változó jogszabályok, az erős állami beavatkozás és a kiszámíthatatlan környezet jelentősen rontotta a vállalkozói motivációt. A kisboltok helyzete különösen súlyos, mivel a nagykereskedelemre nem vonatkozik árréssapka, így a kisboltok magasabb beszerzési árakkal kénytelenek dolgozni. Ahogy fogalmazott:

a kisboltok… a lehető legmasszívabb hátrányos helyzetbe kerültek.

A szupermarketek és diszkontok közötti költségkülönbség tovább mélyíti a szakadékot, hiszen „a diszkontok 10–15%-os költségszintje áll szemben a szupermarketek 30% feletti költségszintjével”. Neubauer Katalin szerint ez a folyamat a választék beszűküléséhez vezethet, ami a fogyasztók és a hazai feldolgozóipar számára is kedvezőtlen: „nem szeretném, hogy helyettem válasszák ki azt, amiből én otthon főzni szeretnék”.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem helyzetéről Madarász Viktor, a Korona Zrt. vezérigazgatója számolt be. A cég kilenc, különböző profilú üzletet működtet, és tapasztalataik szerint 2025 első felében „két számjegyű visszaesés volt a 2024-es évhez képest” a vállalati vásárlásokban. Az év második felére azonban javult a helyzet, így a vállalat végül 2–3%-os növekedést ért el. Az online kereskedelem térnyerése komoly kihívást jelent számukra, ezért a túlélés kulcsa a hozzáadott érték:

minden egyes boltnak megpróbálunk olyan területet találni, ahol extra szolgáltatást tudunk adni.

Példaként említette a szabósági szolgáltatást a ruházati boltban és a gyors, szakértői kiszolgálást a gazdaboltban.

A beszélgetés végén a résztvevők az élelmiszer-ellátási lánc feszültségeiről beszéltek. Kozák Tamás rámutatott, hogy az élelmiszer-feldolgozói infláció 2–3 százalékponttal meghaladja a fogyasztói élelmiszer-inflációt, ami eleve feszültséget okoz. Kozák Ákos különösen élesen fogalmazott az élelmiszer-feldolgozó szektor hatékonyságáról: „a hatékonyság harmadát teszi ki az uniós átlagnak… ez inflációs hatással jár”.

A moderátor hozzátette, hogy a kereskedők egyre inkább olcsóbb importforrások felé fordulnak, ami hosszú távon a hazai beszállítók pozícióját gyengíti. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi szabályozási környezet torzítja a piaci viszonyokat, és a kereskedelem sokszínűségének megőrzése, valamint a vállalkozói környezet stabilizálása kulcsfontosságú a következő években.