Árrésstop meglepő hatása: teljesen átrendeződött a magyar boltok forgalma

A bővülés szerkezete is megváltozott: míg 2024-ben elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelem húzta a forgalmat, addig 2025-ben már inkább a nem élelmiszer jellegű üzletek növekedése vált meghatározóvá. A nem élelmiszer kategória üzletei mintegy 1,6 százalékponttal járultak hozzá a bővüléshez, az élelmiszerüzletek 1,2 százalékponttal, a benzinkutak pedig mindössze 0,1 százalékponttal. Az üzemanyag-forgalom ráadásul az ársapka 2022-es kivezetése óta továbbra is a 2021-es átlagos szint alatt mozog.

Az árrésstop látványosan átrendezte az üzlettípusok forgalmát. A szabályozás elsősorban a nagyobb, vegyes termékkörű boltoknak kedvezett, miközben az élelmiszer-szaküzletek részesedése tovább csökkent. Bár az intézkedés közvetlenül nem érintette a szaküzleteket, a fogyasztók a mesterségesen alacsonyabb árak miatt inkább a nagy láncok felé fordulhattak. Az élelmiszer-kategórián belül jelenleg a vegyes boltok súlya 76,5 százalék, míg a szaküzleteké 23,5 százalék, holott 2021 előtt még lassú erősödés volt megfigyelhető a szaküzletek javára. Ezt a trendet a 2022-es inflációs sokk, majd a szabályozási környezet törte meg.

Ezzel szemben a drogériák és a gyógyszertárak forgalma kifejezetten dinamikusan nőtt. Együttes forgalmuk 2025 decemberére közel 30 százalékkal haladta meg a 2021-es szintet, és éves alapon 10,7 százalékos bővülést értek el, így már harmadik éve ez a leggyorsabban növekvő üzlettípus. Az árrésstop kiterjesztése idején különösen májusban volt megfigyelhető ugrás a drogériák forgalmában, bár a hatás az év második felére mérséklődött.

Nemzetközi összevetésben a hazai kiskereskedelem ugyan közelebb került az uniós trendekhez, de a korábbi lemaradást nem sikerült ledolgozni. A 2010-es évek második felében még felzárkózási pálya volt látható, a Covid után viszont a magyar forgalom együtt mozgott az EU-s trendekkel, majd 2022–2023-ban jelentős visszaesést mutatott. Akkor a hazai „bővülés” mínusz 7,8 százalék volt, szemben az uniós mínusz 1,9 százalékkal, és az olló azóta sem zárult teljesen.

Az MBH Elemzési Centrum szerint különösen fontos különbséget tenni a forgalmi növekedés és a tényleges fogyasztás között. Bár a hazai kiskereskedelmi forgalom 2025-ben már 2,4 százalékkal meghaladta a négy évvel korábbi szintet, míg az EU átlaga 3,2 százalék volt, ez nem jelenti azt, hogy a magyarok közel azonos mennyiségű terméket vásárolnának. Vásárlóerő-paritáson mérve a termékfogyasztás továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól.

Az uniós országok három csoportba sorolhatók: az elsőben a forgalom erősen nő, de a fogyasztási szint alacsony, ide főként közép- és dél-európai országok tartoznak. A második klaszterbe – ahol Magyarország is található – azok az országok kerültek, ahol a forgalom alig haladja meg a bázisszintet, és a fogyasztás is az EU-átlag alatt marad. A harmadik csoportba főként nyugat- és észak-európai országok tartoznak, ahol a forgalom stagnál vagy csökken, viszont a lakosság jóval több terméket tud megvásárolni.

A régiós összevetés is kedvezőtlen képet mutat: Romániában és Horvátországban a kiskereskedelem gyorsabban bővült, miközben egy főre vetítve harmadával, illetve ötödével több terméket tudnak vásárolni, mint Magyarországon. Eközben Ausztriában a forgalom ugyan elmaradt a korábbi szinttől, mégis mintegy 80 százalékkal magasabb az egy főre jutó termékfogyasztás a magyar szinthez képest – emelte ki az MBH elemzése.