Nem hét év után válnak a legtöbben!

A KSH Népességtudományi Kutatóintézete 2001-ben kezdte Életünk fordulópontjai című vizsgálatát, ahol a kutatók közel hétezer házasságot vizsgáltak meg, melyből 1371 végződött válással. Többek között arra voltak kíváncsiak, hogy hány év után, milyen iskolai végzettséggel, hány gyerekkel, milyen körülmények között nő a válás kockázata.

A vizsgálat eredményei alapján a harmadik év jelenti a kritikus pontot, ekkor válnak a legtöbben. A kapcsolattal való elégedettség a házasság első éveiben - mikor a párok szembesülnek az álláskeresés, lakásvásárlás, gyerekszületés problémájával - csökken, majd újra emelkedni kezd.

Az átlagnál könnyebben felbomlanak a fiatal korban kötött házasságok, de azok a házasságok is ingatagabbak, melyeket együttélés után kötöttek. Földházi Erzsébet, a kutatás alapján készült Az első házasság felbomlása című tanulmány szerzője szerint az ilyen párok liberálisabb nézetek vallanak a párkapcsolatokról, kevésbé normakövetők, nem törődnek azzal, hogy mit gondol a környezetük esetleges válásukról.

A statisztikákból kiderült, hogy a teljes válási arányszám folyamatosan nő, ami azt jelzi, hogy a házasságok stabilitása csökken, akár előzetes együttélést követően kötik meg, akár anélkül.

A gyermekek száma szintén összefüggésben áll a válások valószínűségével, a kutatás szerint a legstabilabbak a kétgyerekes kapcsolatok, náluk jóval gyakrabban válnak el az egygyerekesek, de a gyermektelenek válási esélye a legmagasabb. A három- és többgyerekesek esetében viszont meglepő módon szintén megnő a válás esélye. A kutató szerint harmadik és az őt követő gyerekek gyakran véletlenül, nem tervezetten fogannak, sokszor a megromlott kapcsolatot szeretnék megjavítani velük, esetleg a nagycsaládosoknak járó kedvezmények motiválják a szülőket.

Az iskolai végzettség vizsgálati eredménye már nem ilyen könnyen megmagyarázható: a legfeljebb nyolc általánost végzettekhez képest a szakmunkások és az érettségizettek körében csaknem másfélszer gyakoribb a válás. A felsőfokú végzettségűeknél viszont az esélynövekedés kisebb. kutató szerint a munkaerőpiacon kedvezőbb helyzetben lévők nagyobb valószínűséggel válnak el, mert önállóan is képesek megélhetésüket biztosítani, ugyanakkor az egyetemet végzetteknél a felhalmozott közös vagyon összetartó erőt jelent.