Így vernek át a boltokban az olcsó tojással

A változtatásokat a BTT kezdeményezte, mert tapasztalataik szerint az S-jelölésű importtojások vevőcsalogató kereskedelmi árképzése letöri a normál méretű hazai étkezési tojások felvásárlási árait, miközben a fogyasztók is rosszul járnak.

A Baromfi Termék Tanács marketing - és kommunikációs fogásként értékeli az S-méretű tojások hazai értékesítési gyakorlatát, mivel álláspontjuk szerint az ilyen tojások vásárlásával a fogyasztók végeredményben rosszabbul járnak, miközben a normál méretű tojásokat termelő vállalkozások is jelentős hátrányt szenvednek a felvásárlási árak letörése miatt. A mai piaci jelenség lényege, hogy a kereskedelmi láncok vevőcsalogató céllal az S-tojásokat látszólag olcsóbban kínálják, de a fogyasztók a normál nagyságú termékekhez képest összességében kisebb tojástömeget vesznek. Ezért az "ár-súly arányt" tekintve a vásárlásra ráfizetnek, mert a termékekhez drágábban jutnak.

A BTT szerint a jelenlegi értékesítési gyakorlat azért is aggasztó, mert az S-tojások nagy része az uniós tagországokból érkezik, amelyekben e termékek étkezési tojásként eladhatatlanok. Becslések szerint az S-tojások éves szinten a belföldi étkezési tojásforgalom 15-20 százalékát teszik ki, amelyből 5 százaléknyi a magyar termelés, a többi pedig a behozatal adja. Ezért a terméktanács a hazai piaci szereplők védelmében a közelmúltban kezdeményezte, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a szabályok módosításával egyértelműsítse a jelölési előírásokat.

A szervezet álláspontja szerint fő változtatásként a kereskedők számára kötelezővé kellene tenni, hogy az üzletekben ne csak a forint/darab árat, hanem a minimálisan garantált nettó mennyiségre számított, legmagasabb forint/kilogrammos árat is tüntessék fel. Így a fogyasztók el tudnák dönteni, mikor járnak jobban: ha darabra vásárolnak, vagy ha a súlyra vetített árat veszik alapul. Emellett az is fontos lenne, hogy a darabonkénti árat és a kilogrammra vetített árat az üzletek egyforma méretben helyezzék ki. A változtatásokkal el lehetne érni azt is, hogy az importtojások mennyisége fokozatosan csökkenjen.

A BTT információi szerint Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter támogatja a terméktanács kezdeményezését, így a rendeletmódosítás előkészítése hamarosan megkezdődik. A javasolt jelölési rendszerre van már példa az uniós tagállamokban, mivel például Olaszország is hasonló szisztéma működik. A szabályozási változtatások mellett azonban - hívja fel a figyelmet a terméktanács - szükség lenne arra is, hogy tájékoztatási kampány hívja fel a fogyasztók figyelmét az érdekeiket szolgáló kettős árjelölés előnyeire. Ehhez pedig állami forrásokra épülő kommunikációs program kellene - hangsúlyozza a BTT.