Már a piacokban sem bízhatunk? Az őstermelők ősi trükkjei

Reneszánszukat élik a piacok Magyarországon. Az elmúlt évtizedben a korábbiaknál mintegy kétszer annyit költöttek a háztartások, főként friss árura és elsősorban a fővárosban, illetve a nagyvárosokban. Háromból két család jár piacra - derül ki a GfK Háztartáspanel friss felméréséből.

Míg néhány, tőlünk keletre fekvő országban ma is jelentős, közel 40 százalékos a piacok napi fogyasztási cikkek teljes forgalmából való részesedése, Magyarországon a piacok bár kicsi, de stabil szereplői a kereskedelmi forgalomnak.

Újra divat lett piacon vásárolni - sláger a zöldség és a gyümölcs

Az elmúlt tíz évben a piaci vásárlás értéke duplájára nőtt, miközben hasonló tendencia jellemzi a napi fogyasztási cikkek teljes forgalmát. Így a piac megtartotta stabil öt százalékos piaci részesedését. Ezzel együtt kijelenthetjük, hogy az évtized legnagyobb vesztesei a független kisboltok, pozíciójuk fokozatosan gyengült, miközben a hipermarketek és a hazai láncok folyamatosan erősödtek.

A piacok árbevételének megduplázódása alapvetően az átlagos kosárméret növekedésének köszönhető. A vásárlói hatókör alig változott az elmúlt évtizedben: a háztartásoknak több mint a kétharmada jár piacra vásárolni. A piacok látogatásának gyakorisága is viszonylag stabil, hiszen, átlagosan kéthetente járunk piacra. Ebben az egyes szegmensek mutatnak igen szélsőséges képet: a piaci vásárlók tizede rendkívül aktív és intenzív piaci vásárlónak tekinthető, alacsony arányukhoz képest jelentős összeget - a teljes forgalom mintegy felét - költenek.

Aktivitásuk abban is megmutatkozik, hogy hetente többször is kilátogatnak piacra. Tízből heten tartoznak a legkevésbé intenzív, vagy alkalmi piaclátogatók csoportjába. Ők arányukhoz képest lényegesen alacsonyabb, mindössze 20 százalékkal részesednek a teljes forgalomból és körülbelül hathetente vásárolnak piacon.

Piacra elsősorban friss élelmiszerekért járnak a vásárlók, talán nem meglepő, hogy éppen ezért a teljes forgalom 80 százalékát mindösszesen öt termékkategória adja: 100 forintból 36 forintot zöldségre, 18 forintot gyümölcsre költenek el, ezek mellett a friss és feldolgozott húsáru, valamint a pékáru tartozik a legkeresettebb termékek közé.

Piacra szinte mindenki jár, de a tipikus vásárlók az idősebbek, kisebb, azaz 1-2 fős háztartásokban, valamint a fővárosban és nagyvárosokban élők.

Problémás őstermelők

A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FEBESZ) egy tanulmányában nemrég óvatosságra intette azokat, akik sokszor vásárolnak piacokon, és tudatosan keresik a magyar őstermelőktől származó tojást, zöldséget vagy gyümölcsöt, bízva abban, hogy gondosan megtermelt, kevesebb növényvédőszer-maradványt tartalmazó áruhoz jutnak. A tanulmány szerint általános és bevett gyakorlat a piacok világában, hogy az őstermelők, akár a szomszédban megvásárolt külföldi zöldséget vagy gyümölcsöt pár méterrel arrébb, a saját standjukon már "hazai", "tanyasi", "házi" vagy éppen "hungarikum" tábla alatt árulják - általában jócskán megemelt áron. A kötelező jelölés miatt tojást ilyen trükkel már nehéz eladni, de az egyiptomi paprika, a spanyol paradicsom, a szlovák burgonya így landolhat magyarként a gyanútlan vevőnél.

A problémás őstermelőkre (ál-őstermelőkre) a hatóságok is felfigyeltek az elmúlt időszakban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainál az éves piac ellenőrzési program tavaszi időszakának két kiemelt területe a piacon mind több problémát okozó ál-őstermelők kiszűrése, valamint a primőr termékek származásának és nyomonkövethetőségének vizsgálata.

Az eddigi ellenőrzéseken például Csongrád megyében 26 alkalommal vizsgálták célirányosan az őstermelőket a nagybani piacon. A 26 vizsgálatból 16 esetben az "őstermelő" számlát mutatott be az áru származásáról. Az ellenőrök a termőhelyig követik az áru útját, ezáltal hat személy esetében, akik állították, hogy az áru saját termelésből származik, a termőhelyi szemle során bebizonyosodott, hogy a megjelölt helyszínen a kérdéses termék termesztése nem folyt. Négy esetben az őstermelőként árusító személy őstermelői igazolványt sem a helyszínen, sem a nyolc napos határidő lejártával nem tudott bemutatni.

A zöldség-gyümölcs ellenőrök a jogsértőkkel szemben ismeretlen eredetű áru forgalmazása miatt élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabtak ki, a falugazdászok pedig kezdeményezték az őstermelői igazolványok visszavonását, és adócsalás gyanúja miatt hivatalból értesítették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. A hatóság emlékeztet: az ilyen jellegű ellenőrzések nem zárultak le, sőt az ország minden pontján számítani lehet hasonló ellenőrzésekre.