Itt a magyar tojásmérleg: ennyit költ egy átlagember a világ legjobb reggelijére évente

Majdnem 20 millió darab tojással többet ettek a magyarok 2019-ben 2018-hoz képest, de idén is érezték a tojástermelők a koronavírus járvány miatti megemelkedett keresletet. "Ez is bizonyította, hogy Magyarországon minden tartástechnológiának helye van - az EU-konform ketrecesnek, a mélyalmosnak, a szabad -és a biotartásnak - mert minden tartásmódban termelt tojás kellett ahhoz, hogy a hazai boltok polcait magyar termelésű tojással töltsék fel" - mondta Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke.

A szövetség korábbi közleményéből az is kiderült, hogy évente 2,3 milliárd darab tojást fogyasztanak el Magyarországon, ami egy személyre vetítve 240 darabot tesz ki. 10 darab tojás pedig a KSH legfrissebb statásztikái szerint átlagosan 438 forintba került szeptemberben. Úgyhogy ha ezt az árat kivetítjük egy évre, akkor egy átlagaos magyar évente megközelítőleg 10 5012 forintot költ tojásra.

A magyarok legfontosabb szempontja tojásvásárláskor még mindig az ár-érték arány, ugyanakkor már figyelembe veszik a tojás származási helyét is, de legtöbbször nincsenek tisztában a tartási módok közötti valós különbségekkel. Például azzal, hogy az EU-konform ketreces tartásnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, ennek a tartásmódnak emiatt is kell meghagyni a helyét az üzletek polcain.

Tévhitek helyett tájékozódj!

A tojás a legfenntarthatóbban termelt legolcsóbb fehérjeforrás - legutóbb a washingtoni székhelyű nagy múltú kutatószervezet, a World Resource Institute sorolta be a legfenntarthatóbb fehérjeforrások közé. Ezért és az ára miatt is a jövő élelmiszere világszinten, és akkor a tudományosan bizonyított jótékony hatásairól - például arról, hogy a tojásban lévő kolin nagy szerepet játszik a magzat agyának fejlődésében, vagy arról, hogy a biológiai értéke egyenlő az anyatejével - nem is beszéltünk.

Kutatást végez Olvasói körében a Pénzcentrum!

Ahogy a világon, Magyarországon is nagy probléma az élelmiszerpazarlás. A hazai élelmiszerhulladékok felét a magyar háztartások termelik, ezt pedig jelentősen le lehetne csökkenteni. Lapunk most arra kíváncsi, hogy milyen változásokat idézett elő a koronavírus-járvány a magyarok vásárlási, főzési, ételtárolási, és hulladékkezelési szokásaiban. Az élelmiszerpazarláson rontott-e a járvány, vagy éppenhogy kevesebb étel landolt a szemétben? Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd Te is a munkánkat!