Sokkoló, mi várja a magyarokat húsvétkor a boltokban: erre egyetlen vásárló sem készülhetett

Néhány nap múlva már Nagypénteket üli meg a keresztény világ, ez volt az a nap, amikor Jézust megfeszítették, s ez azóta is az egyik legfontosabb napnak számít a keresztény kultúrkörben. A húsvéti ünnep pedig már évszázadok óta elképzelhetetlen csokoládé nélkül, azt viszont mi is észrevehetjük, hogy a húsvét más, elengedhetetlen "kellékeihez" hasonlóan ez is eléggé megdrágult.

A folyamatosan zsugorodó inflációnak az is az egyik hatása, hogy az idei csokidrágulás várhatóan nem lesz akkora mértékű az előző évhez képest, mint tavaly volt, ám így is érhetnek minket csúnya meglepetések a boltokba betérve. Most tőzsdei és előállítási szempontból is elemezzük a drágulás fő okait: szakértők segítségével megvilágítjuk, pontosan minek köszönhető mindez.

Amikor a nyersanyagpiacon emelkedni kezdenek az árak, akkor számíthatunk arra, hogy ez előbb vagy utóbb a kiskereskedelemben is megjelenik. Ahhoz lehet a legjobban hasonlítani, mint amikor a világpiacon növekszik az olaj ára vagy a dollár erősödik. Ekkor ugyanis számíthatunk arra, hogy egy-két hét múlva a MOL emelni fogja itthon a gázolaj és a benzin árát. A gyártó úgy gondolkodik, hogy neki kelleni fog még sokáig a nyersanyag, ezért szerződéseket köt a beszállítóival arról, hogy a nyersanyag, jelen esetben a kakaó árát egy adott árfolyamon vásárolja meg - de ha tartósan emelkedik az ár a világpiacon, akkor időbeli eltolással bár, de számíthatunk arra, hogy mi is drágábban jutunk majd a kész termékekhez a boltokban

- mondta kérdésünkre Bukta Gábor, a Concorde elemzője.

Leállítás és kakaócsempészet

De mi okozza magát a drágulást, mit kell ahhoz megnéznünk vagy megértenünk, hogy jól lássunk a kérdésben? Egy másik tőzsdei elemző, Varga Zoltán szerint nincs mit csodálkozni azon, hogy ekkora a drágulás: maga a feldolgozási ütem is jelentősen bezuhant az elmúlt egy évben, ráadásul meglehetősen kevés országban terem egyáltalán a kakaó.

A jelentős áremelkedés több okra vezethető vissza. A kakaóbab legfontosabb kibocsátó országai Elefántcsontpart, Ghána és Indonézia, ez a három ország adja a globális termelés 60 százalékát. Elefántcsontpart szállít nyersanyagot többek között a Nestlének, a Mars Wrigley-nek és a Hershey-nek. A tavaly október 1-je és idén március 18-a között Elefántcsontparton a kikötőkbe szállított mennyiség – éves bázison – 28 százalékkal esett vissza, mely arra vezethető vissza, hogy az elmúlt időszakban az afrikai országokban a kedvezőtlen időjárás, illetve több növénybetegség is visszafogta a termelést. Ennek hatására az ottani hatóság január 25-én leállította a 2024/25-ös szezonra történő határidős értékesítést, mely szintén jelentősen hozzájárult az áremelkedéshez, miközben a globális kereslet továbbra is élénk

- mondta a Pénzcentrum kérdésére Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője. Hozzátette, hogy a helyzetre persze az alvilág is reagált: a csempészet is komolyan felütötte a fejét.

Az egyik csokoládégyártó elemzője szerint ugyanakkor az áremelkedésben részben szerepe lehet a csempészetnek is, mivel az Elefántcsontparttal szomszédos országok magasabb felvásárlási árat fizetnek, így a csempészeknek megérheti átszállítani máshová. A helyzetet fokozta, hogy tavaly ősszel egyes piaci szereplők a kelleténél kisebb mértékben fedezték le a vásárlásaikat a határidős piacon, mivel historikusan már akkor is magasnak mondható volt az ár. Mivel a feldolgozott termék leszállítására le voltak szerződve, később jóval magasabb áron kellett megvenniük az alapanyagot, mely szintén árfelhajtó hatású volt. Így összességében a kakaó világpiaci ára az elmúlt 3 hónapban megduplázódott

- fűzte hozzá Varga Zoltán a nemzetközi helyzet elemzéséhez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar kedvenc csokoládéja tűnhet el: óriási a káosz, a húsvét is alig menekülhet meg

Nagyon durva az, ami most a kakaóbabbal történik a világban. Ennek pedig nagyon súlyosak a következményei.

Így reagál a világpiac, de mit érzünk mi ebből?

Varga Zoltántól azt is megtudtuk, hogy bár rengetegféle csokoládét lehet kapni világszerte, meglepő módon tíznél is kevesebb a kereskedők és a feldolgozók száma - mármint egész pontosan ők azok, akik a világ csokitermelésének háromnegyedéért felelnek.

A kakaó ellátási lánca egy úgynevezett „homokóra-lánc”, széles kitermelői bázissal, kevés exportőrrel és feldolgozóval, a fogyasztói bázis pedig ismét széles. Mindössze 9 kereskedő és feldolgozó bonyolítja a világ kakaókereskedelmének 75 százalékát. A feldolgozott csokoládépiacon csak később jelenik meg az áremelkedés hatása, legkorábban az idei év második felében számíthatunk érdemi hatásra. A feldolgozás is viszonylag hosszú időt vesz igénybe, és a gyártók a határidős piacon már korábban lekötik a nyersanyagot. A csokoládégyártók természetesen különböző „trükkökkel” is védekezhetnek az áremelkedés ellen, mely tompíthatja a végfelhasználói árak emelkedését, ilyenek lehetnek a kakaótartalom csökkentése, esetleg a termék méretének csökkentése

- mondta a Pénzcentrumnak az elemző. Még arra is kitért, hogy természetesen a boltokban, a saját zsebünkön is megérezzük ezt a drágulást: igaz, hogy azért nem olyan durva mértékben, mint amekkora a tőzsdei ugrás volt az elmúlt hónapokban.

Több fázison megy keresztül a folyamat, mire a termesztett kakaóbabból az üzletek polcain elérhető csokoládé lesz. A kitermelő országokban végzik a betakarítás után az erjesztést és a szárítást. Korábban a feldolgozást (pörkölés, őrlés) jellemzően a célországokban végezték, de egyre gyakoribb, hogy már a termelő országban is el tudják végezni. Ezt követően jön a csokoládétermék gyártása, majd a nagykereskedő és a kiskereskedő jön az ellátási láncban, melynek végén a vásárló áll. Mivel a nyersanyag ára emelkedett nagymértékben, az a végtermék árában is meg fog jelenni, de százalékosan kisebb mértékben

- zárta gondolatait az Equilor senior elemzője.