Folyamatos ostrom alatt állnak a magyarok bankszámlái: erre még sokan nem készültek fel

A Mastercard pénzügyi vállalat 2020-ban alkotta meg az úgynevezett Digitális Fizetési Indexet (DFI), amely többek között a digitális fizetések infrastruktúrájának fejlődését hivatott nyomon követni, illetve szándéka szerint segíti a piaci szereplőket a fejlesztési irányelvek és szabályalkotások során. Az index legfrissebb, 2023-as adatokat összegző eredményeit Martinovic Boris, a vállalat Public Policy igazgatója és Márkus Gergely ismertették.

2023-ban az elérhető 100 pontból Magyarország 62 pontot ért el a DFI keretein belül, ami egy ponttal magasabb a tavalyi eredménynél. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az index 2020-as indulása óta az emelkedés folyamatos. Az előadáson elhangzott azonban, hogy nemzetközileg is megfigyelhető jelenség, hogy az újonnan megjelenő technológiák lakosság általi elsajátítása időt vesz igénybe, így a digitális fizetési megoldások viszonylag lassú, ám folyamatos térnyerése teljesen természetes folyamat.

A DFI-index emelkedésének legfőbb motorja az infrastruktúra fejlődése, kiépülése. Ennél lassabb folyamat az ügyfelek edukációja, márpedig a digitális fizetési eszközök elterjedésében elengedhetetlen, hogy az infrastruktúra kiépülése mellett az ügyfelek is aktívan használják ezeket a szolgáltatásokat.

A felmérés szerint 74 százalékról 71 százalékra csökkent a jövedelmüket digitálisan „kézhez” kapók aránya.

A DFI-n belül az infrastruktúra pillér értéke 2022-ről 2023-ra 76-ról 78 pontra emelkedett, ami a magyarországi digitális fizetések szilárd alapját tükrözi. A digitális fizetési megoldások jelenléte 66-ról 69-re emelkedett, ugyanakkor a készpénzmentes infrastruktúra 87-ről 86-ra csökkent. Azonban az infrastruktúra fejlettségét jelzi, hogy tavaly már 1,13 bankkártya és 1,21 bankszámla jutott egy felnőttre Magyarországon.

Érdemi fejlődés látható az innovatív technológiák elérhetővé tételében is - valamennyi bank bevezette a fizetési kérelem funkciót, illetve a QR-kódos fizetést az összes kibocsátó bank támogatja.

A digitális fizetési megoldások iránti tudást mérő index lényegében stagnált - a 2022-es 55 pontról 2023-ban 54-pontra csökkent. Érdemes ehhez azt is hozzátenni, hogy az elmúlt négy évben ez volt az az alpillér, ami a legkevésbé volt képes növekedni. A fogyasztók nehezen tartanak lépést a sok újdonsággal, időre és edukációra van szükségük. Létfontosságú a fogyasztói tájékozottság növelése és az új megoldások alkalmazásának ösztönzése.

A digitális fizetési dok jobban felzárkóztak a készpénzhez a biztonságérzet tekintetében, a legnagyobb növekedés a mentett kártyaadatok esetében tapasztalható. Elmondható, hogy az idősebb korosztályok kevésbé tartják biztonságosnak a digitális fizetési megoldásokat.

A felhasználók tudását egy objektív teszttel igyekeztek felmérni, ahol a válaszadók átlagosan 61 pontot értek el. Negatívum, hogy az infrastruktúra és a tudás közötti szakadék nem csökkent. Sőt, további negatívum, hogy nőtt azoknak az aránya, akik keveset tudnak a digitális fizetési módokról. Elmondható, hogy ebbe a csoportba főleg a szegényebb társadalmi rétegek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az idősebbek tartoznak.

A fogyasztók változatlanul lényegesen könnyebben kezelik az elveszett vagy ellopott kártyával kapcsolatos helyzeteket, mint a csalárd tevékenységekre vonatkozókat. Míg a válaszadók 65%-a ismeri a csalárd tranzakciót követő eljárást, sokuk tévesen gondolkodik ezzel kapcsolatban. Ez minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a kártya esetleges eltulajdonítása egy évtizedek óta létező forgatókönyv, ellenben a csalások ilyen nagy számú előfordulása újdonságnak számít.

Az adatok szerint négyből majdnem három válaszadó kapja a teljes jövedelmét banki átutalással, míg csak minden ötödik megkérdezett költ a fizetéséből teljes egészében digitálisan. Tavaly 23% mondta azt, hogy egyáltalán nem vesz fel készpénzt a fizetéséből, idén ez 20%-ra csökkent, jóllehet ez még mindig egy jelentős arány.

Az online vásárlásoknál széles körben használják az ügyfelek a mentett kártyaadatokat. A tokenizáció penetrációja nő, ugyanakkor nagyobb mértékű infrastrukturális támogatást igényel. Ez egy fontos célkitűzés, ugyanis utóbbi esetében nem a teljes kártyadatok kerülnek továbbításra a tranzakciók során, így ez egy biztonságosabbnak számító megoldás.

Az online részletfizetési szolgáltatók száma egyre nő, ugyanakkor a válaszadóknak csak 1-2%-a él ezekkel a lehetőségekkel.

A lakosság nagy része ki van téve a kiberbűnözés fenyegetésének, kiemelt fontosságú az ezzel kapcsolatos edukáció. A válaszadók mindössze 8%-a nyilatkozott úgy, hogy nem kapott semmilyen csalással kapcsolatos megkeresést (SMS-t, emailt stb.).