Rengeteg magyar már feladta pénzügyi terveit 2026-ra: így aztán tényleg semmire sem jutnak idén

A fogadalmat tevők többsége általános célokat jelöl meg. A leggyakoribb a takarékoskodás. Sokaknál szerepel vészhelyzeti tartalék képzése, befektetés, adósságrendezés, valamint nyugdíj- vagy lakáscélú előtakarékosság is.

Jelentős különbség látszik a korosztályok között. A 18 és 35 év közöttiek 47 százaléka tudatosan tervezi meg pénzügyeit az év elején, az 50 év felettieknél ez az arány csak 26 százalék.

A kutatás kapcsán Halász András pszichológus arról beszélt, hogy a változtatási szándék önmagában kevés. A szokások megváltoztatása hosszú folyamat, amelyhez konkrét cselekvési terv és kitartó gyakorlás szükséges. Először az ember felismeri, hogy a jelenlegi működése nem megfelelő. Ezután elkezd készülni a változásra, kisebb lépéseket tesz, majd aktívan cselekszik. Ha az új viselkedést legalább hat hónapig fenn tudja tartani, abból tartós szokás alakulhat ki.

A szakember szerint a sikeres pénzügyi fogadalom konkrét és mérhető. Nem elég annyit mondani, hogy valaki spórolni szeretne. Sokkal hatékonyabb, ha pontos összeget és rendszerességet határoz meg, például minden fizetéskor automatikusan félretesz egy meghatározott összeget. Fontos, hogy a cél belső motivációból fakadjon, és az ember megengedje magának a hibázást is. Ha egy hónap kimarad, attól még nem dől össze a teljes terv.

Halász András szerint az újévi fogadalmak hátterében a tiszta lap hatás áll. Az időbeli fordulópontok, például az év eleje, segítenek elválasztani a múltat a jövőtől. Ilyenkor az emberek könnyebben hiszik el, hogy képesek változni, és erősebbnek érzik a motivációjukat. Ebben a környezet szerepe is fontos, mivel sokan a környezetük példáját követve kezdenek el célokat kitűzni.