Most jön az igazi árhorror a boltokban: alig termett ebből a gyümölcsből, rengeteg feldolgozott élelmiszert is érint

A cseresznye, amely Magyarország egyik kedvelt csonthéjas gyümölcse, idén rendkívüli kihívásokkal néz szembe. Az országban mintegy 2500 hektáron termesztett gyümölcs esetében a szakértők mindössze 2-3 ezer tonna termést prognosztizálnak a normálisnak számító 10-12 ezer tonna helyett.

A termőterület az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, ami részben a romló termésbiztonságnak, részben a munkaerőhiánynak tudható be. A legjelentősebb termőterületek Pest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében találhatók, de nincs kifejezetten meghatározó termesztőkörzet az országban.

Bár a hazai cseresznye export és import mennyisége az elmúlt öt évben kiegyenlített volt, 1500-2000 tonna körül mozgott, az idei év jelentős visszaesést hozhat. A termésmennyiség az elmúlt három évben (2022-2024) viszonylag stabil volt, 12 ezer tonna körül alakult, míg a 2020-2021-es időszakban a fagykárok miatt alig haladta meg az 5000 tonnát.

A 2025-ös szezon kezdetben biztatónak tűnt, normál időben indult a vegetáció, és a virágzás kezdeti időszakában kedvező időjárási körülmények uralkodtak. Azonban az április elején jelentkező fagyok teljesen átírták a forgatókönyvet.

Április 7-én és 8-án országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki, a hőmérséklet jellemzően -2 és -6 °C közé zuhant, de sok gyümölcstermesztő körzetben -6 és -8 °C közötti értékeket is mértek. A fagykárok a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90 százalékát érintették, csak a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át mérsékelt károkkal.

A termelők minden lehetséges módon védekeztek a fagy ellen, de a szállított fagy ellen a legkorszerűbb technológiákkal sem tudtak hatékonyan fellépni. A cseresznyeültetvények jelentős hányada éppen virágzásban volt a fagyok idején, így a virágkár mértéke a legtöbb esetben 80 százalék körüli volt.

A helyzetet tovább rontotta a május 10-i fagy, amely az ország észak-keleti régiójában -2 és -5 °C közötti lehűléseket okozott, és a még megmaradt kisgyümölcsökben is jelentős károkat okozott.

A legkisebb mértékű fagykárral a szuperintenzív, esővédő fóliatakarás alatt termesztett ültetvények jellemezhetők, de még ezekben is 40-60 százalékos terméskiesés jelentkezett. A legtöbb területen a későbbi fajták, például a Linda fajta maradtak életben, amelyektől még gazdaságilag is értelmezhető mennyiséget várnak a termelők. A szakértők szerint a hazai cseresznye ágazat az elmúlt 25 év legsúlyosabb terméskiesését szenvedte el, függetlenül az ültetvények korszerűségétől, kondíciójától vagy a termelés színvonalától.

EZ IS ÉRDEKELHET

Perverz hatásokat hozhat a boltokba az árrésstop: az igazi horror még csak most következik?

Az árrésstop ellenére nem érezhetjük, hogy többet érne a pénzünk, de ennek inkább pszichés és más gazdasági okai is vannak

A Pénzcentrum legújabb podcast adásában a CashCastban Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője elmondta, hogy kajszibarackból az idén csaknem a teljes termés odaveszett a tavaszi fagyok miatt, és ez az időjárási hatás más termékeket is komolyan megdrágít majd.