Itt az igazság: a műfenyő vagy az igazi szennyez jobban? Pont került az évetizedes vita végére

Az Egyesült Államokban évente 25-30 millió, az Egyesült Királyságban pedig mintegy 5 millió valódi karácsonyfát értékesítenek. A fiatalabb generációk körében egyre népszerűbbek a természetes fenyők - egy 2019-es amerikai felmérés szerint a millenniumi generáció 82%-kal nagyobb valószínűséggel választ élő fát, mint a baby boomerek - írja a BBC.

A karácsonyfák környezeti hatása azonban nem olyan egyértelmű, mint sokan gondolnák. Alexandra Kosiba, a Vermonti Egyetem erdészeti ökológusa szerint a kérdés jóval összetettebb annál, mint hogy "kivágunk egy fát és eltávolítjuk".

A karácsonyfaültetvények fontos szerepet játszhatnak a helyi gazdaságok támogatásában és a vidéki táj megőrzésében. Bár a karácsonyfák nem jelentős tényezők a globális szénkörforgásban, termesztésük érdekes szempontokat vet fel a földhasználattal kapcsolatban.

A karácsonyfaültetvények általában fiatal lucfenyő, jegenyefenyő vagy fenyőfák ültetvényei, amelyeket körülbelül 10 évig nevelnek a betakarítás előtt. Ez azt jelenti, hogy minden kivágott fára további kilenc marad állva, ami folyamatos erdőborítást biztosít.

Bár a karácsonyfákat rövidebb ideig nevelik, mint az ipari célú erdőket, ültetvényeik mégis előnyösek lehetnek a biodiverzitás szempontjából, különösen olyan területeken, ahol az intenzív mezőgazdaság miatt csökken a vadvilág. Nyílt élőhelyi szerkezetük gazdag csupasz talajfelületekben, ami fontos táplálkozóhely lehet a vadvilág számára.

Egy 2022-es németországi tanulmány kimutatta, hogy a karácsonyfaültetvények fontos menedéket jelenthetnek a csökkenő számú mezőgazdasági madárfajok számára az intenzív mezőgazdasági területeken. Egy 2019-es belgiumi kutatás szerint a bogárfajok sokfélesége - beleértve a veszélyeztetett fajokat is - magasabb volt a karácsonyfaültetvényeken, mint a kukoricaföldeken.

A karácsonyfák, mint minden fa, növekedésük során szén-dioxidot kötnek meg. A Carbon Trust becslése szerint egy 2 méter magas, használat után elégetett karácsonyfa mindössze 3,5 kg szén-dioxid-egyenértéket bocsát ki - ez nagyjából 0,2%-a egy London-New York közötti repülőút kibocsátásának.

A karácsonyfák környezeti hatásának legfontosabb tényezője általában az, hogyan ártalmatlanítják őket használat után. A legrosszabb forgatókönyv, ha hulladéklerakóba kerülnek, ahol az oxigénszegény körülmények között a fa szénkészlete inkább metánként szabadul fel, ami 80-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.

Ideális esetben, ha a fa még él a gyökereivel együtt, újra elültetik. Jó alternatíva, ha a fát aprítják és kertben vagy parkban terítik szét, vagy komposztálják. Ha a fát energiatermelésre égetik el, a benne lévő szén közvetlenül szén-dioxidként kerül vissza a légkörbe.

Egyes vállalkozások ma már kínálnak karácsonyfabérlést is - lehetővé téve, hogy néhány hétre kölcsönözzünk egy cserepes fát karácsonyra. Paul Caplat, a Queen's University Belfast ökológusa szerint ez "tökéletesen illeszkedik a fenntarthatósági megközelítésbe: csökkentés, újrafelhasználás, majd újrahasznosítás".

A műfenyők több száz év alatt bomlanak le a hulladéklerakókban, de összességében alacsonyabb lehet a szénlábnyomuk, ha elég hosszú ideig használják őket. A Carbon Trust becslése szerint a műfenyők szénlábnyoma körülbelül 7-20-szorosa a valódi fákénak, a különböző tényezőktől függően.

A karácsonyfák környezeti hatását javíthatjuk, ha csökkentjük vagy megszüntetjük a termesztésükhöz használt műtrágyákat és növényvédő szereket, fenntartható erdőgazdálkodási tanúsítvánnyal rendelkező forrásból vásárolunk, és a városokhoz közeli területeken termesztjük őket. Egyéni szinten megfontolhatjuk a cserepes fák használatát, előnyben részesíthetjük a helyi fákat, és mindenképpen törekednünk kell arra, hogy egyetlen karácsonyfa se kerüljön hulladéklerakóba.