Pénzcentrum • 2026. január 13. 14:29
Megvannak a végleges inflációs számok: 2025-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, miközben a drágulást továbbra is a szolgáltatások húzták. A friss adatok szerint az infláció már hajszálnyira van a jegybanki céltól, és 2026 elején akár 3 százalék alá is süllyedhet. A kérdés már csak az: meddig maradhat lenn a drágulás mértéke, és mikor jöhet újabb fordulat?
A mai napon, január 13-án a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte a 2025. decemberi inflációs adatokat, ezzel együtt pedig teljessé vált a tavalyi év árszínvonal-emelkedésének képe is.
Mindez összességében mérséklődő inflációt mutat, de az egyes termékcsoportok között jelentős különbségek maradtak.
A szolgáltatások drágulása húzza felfelé az inflációt
A KSH adatai szerint 2025-ben a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Az infláció motorja egyértelműen a szolgáltatási szektor volt, ahol 6,7 százalékos drágulást mértek.
Az élelmiszerek ára 5,3 százalékkal nőtt éves alapon, vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva 3,9 százalékkal. A szeszes italok és dohányáruk 6,5 százalékkal, a háztartási energia 6,4 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkeknél visszafogottabb, 2,2 százalékos, a ruházkodási cikkeknél 1,8 százalékos áremelkedést mértek, míg az egyéb cikkek ára alig, 0,4 százalékkal nőtt.
A nyugdíjas háztartások esetében az infláció kissé magasabb, 4,5 százalékos volt.
Közel a jegybanki cél, további csökkenés jöhet
Az Amundi kommentárja szerint az éves adat lényegében megfelel az előzetes várakozásoknak, és hajszálnyira megközelítette a jegybanki inflációs célt. Az árrésstopok, a kedvező bázishatás, a forint erős árfolyama, valamint az európai gáz- és globális olajárak csökkenése a következő hónapokban további érdemi mérséklődést támogathat.
Az elemzők ugyanakkor kiemelték: az év eleji átárazások mértéke kulcsfontosságú lesz a monetáris politika szempontjából, ezért a januári és februári inflációs adatokat fokozott figyelem övezi majd.
Nem a boltok fűtik az inflációt
Az Országos Kereskedelmi Szövetség a Pénzcentrumnak hangsúlyozta: az árak alakulását továbbra is elsősorban a beszállítói áremelések és a világpiaci folyamatok határozzák meg. A szervezet szerint az árak stabilizálódásának feltétele a piaci mechanizmusok természetes működésének visszaállítása és az adminisztratív beavatkozások visszaszorítása lenne, ám még ebben az esetben is idő kell ahhoz, hogy a kereslet- kínálat alapú árazás teljes mértékben helyreálljon.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mi várható 2026-ban?
2026 elején még erőteljesen érvényesül az a bázishatás, hogy a 2024–2025 fordulóján tapasztalt jelentős ársokk kikerül az éves inflációs mutatóból. Ezt tovább erősíti, hogy a választási évben a kormány várhatóan tartózkodik az év eleji adó- és hatósági áremelésektől, valamint önmérsékletre ösztönzi a nagy szolgáltatókat, különösen a telekommunikációs és pénzügyi szektorban.
Ennek következtében elemzők szerint februárra az infláció szinte biztosan 3 százalék alá csökken, és visszafogott piaci átárazás mellett akár a 2 százalék közelébe is leérhet. Tavasszal azonban kifut egy fontos lehúzó hatás: az élelmiszer-árrésstop. Ez pedig ismét 3 százalék fölé tolhatja az inflációt.
A Magyar Nemzeti Bank decemberi előrejelzése szerint 2026-ban éves átlagban 3,2 százalékos infláció várható, az árindex végig a 2-4 százalékos toleranciasávon belül maradhat, az év második felében inkább annak felső részén.
Jöhet a kamatcsökkentés?
A kedvező inflációs kilátások miatt az MNB decemberben már jelezte a monetáris lazítás lehetőségét. A legoptimistább várakozások szerint akár már az év elején megindulhatna a kamatcsökkentés, ám a decemberi adat inkább semleges ebből a szempontból. Valószínűbb forgatókönyv, hogy a jegybank megvárja az év eleji, hagyományosan intenzív átárazási időszak tapasztalatait, és legkorábban márciusban, az új inflációs jelentés birtokában dönthet a vágásról. Ha az árfolyamatok óvatosságra intik a döntéshozókat, a kamatcsökkentések akár a második félévre is tolódhatnak - értékelik az elemzők.
A fő kockázat továbbra is az, hogy 2025 fordítottja következik be: az év elején biztató inflációs folyamatok után az év második felében a vártnál gyorsabb drágulás indul. Ezt erősítheti az árrésstop kivezetésének hatása, a laza jövedelempolitika, az elhalasztott szolgáltatói áremelések pótlása, valamint az esetleges költségvetési kiigazítások árfelhajtó lépései.