Már látni, mikor porladhat el a forint bivalyereje: régóta várt lépésre készülhet az MNB

Amióta Varga Mihály átvette a jegybank vezetését, a Magyar Nemzeti Bank kommunikációjában kiemelt szerepet kapott a forint árfolyamának stabilitása. A korábbi spekulációkkal ellentétben Varga nem a kormány által preferált lazább monetáris politikát valósította meg, hanem tartósan szigorú irányvonalat követett, többször hangsúlyozva, hogy gyengülő forint mellett lehetetlen a magyar gazdaság felzárkózása.

A szakértők és elemzők egészen a legutóbbi kamatdöntő ülésig úgy vélték, hogy a 6,5%-os alapkamat hosszú ideig változatlan marad. A jegybank azonban kedden jelentős fordulatot vett, amikor közleményében jelezte, hogy mostantól "ülésről ülésre" döntenek a kamatokról. Ezt a piac egyértelműen a közelgő kamatcsökkentés előjeleként értelmezte, amire reagálva a forint 390 fölé gyengült az euróval szemben.

A monetáris politika irányváltásának fő oka az MNB frissített inflációs előrejelzésében keresendő. A jegybank a korábbi 3,8% helyett már csak 3,2%-os inflációt vár 2026-ra, ami jelentősen közelebb áll a jegybanki célhoz. Ez az optimistább prognózis azonban eltér a piaci elemzők 3,6-3,7%-os várakozásaitól.

Balatoni András, az MNB igazgatója a kedvezőbb inflációs kilátásokat több tényezővel magyarázta: véget ért a globális élelmiszerár-emelkedési ciklus, csökkennek a világpiaci élelmiszerárak, kedvezően alakulnak a gázárak, és az erősebb forintárfolyam is segített az infláció mérséklésében.

Kurali Zoltán, az MNB alelnöke egy háttérbeszélgetésen megerősítette, hogy az inflációs előrejelzés 0,6 százalékpontos csökkenése volt a kommunikációs fordulat fő oka, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is szigorú monetáris politikát fognak fenntartani. Kijelentései hatására a forint árfolyama korrigált, 390 feletti szintről két és fél egységgel erősödött néhány óra alatt.

Az alelnök a forint közelmúltbeli gyengülését átmeneti volatilitásnak minősítette, amely "tisztítja a pozicionáltságot", sőt, szerinte ez "nagyszerű lehetőséget biztosít az exportszektornak, hogy a jövőbeli exportárbevételét fedezze". Ugyanakkor a jegybank elemzése szerint az erősebb forint segített az infláció mérséklésében, így a túlzott gyengülés veszélyeztethetné az inflációs cél elérését és végső soron a kamatcsökkentés lehetőségét is.

A kamatdöntések szempontjából nemcsak az infláció, hanem a pénzügyi stabilitás is meghatározó lesz. Az MNB adatai szerint már csökken a külföldiek pozicionáltsága, ami az elmúlt napok piaci ingadozásai miatt tovább mérséklődhetett.

Kurali szerint kulcsfontosságú lesz, hogy a jövő év elején milyen mértékben nőnek az árak, ez ugyanis alapvetően befolyásolja a követendő monetáris politikát. Ez arra utal, hogy januárban még nem várható kamatvágás, legkorábban februárban kerülhet napirendre, de elképzelhető, hogy a Monetáris Tanács kivár a márciusi inflációs jelentésig.

A következő hónapokban a forint jelentősebb ingadozásokat mutathat, miközben a befektetők értékelik, hogyan alakulnak a magyar gazdasági fundamentumok, ha a forint egyik legerősebb támaszának számító magas kamatszint csökken, miközben a választásokhoz közeledve a költségvetési hiány növekszik és az államadósság devizaaránya a korábban felső határnak tekintett 30% fölé emelkedik.