Sorsdöntő hibát követ el rengeteg magyar szülő 2026-ban: évekig tartó kudarc várhat a gyerekükre

A középiskola-választás a gyerekek életében az első komolyabb, jövőt érintő döntés. A határidők közeledtével gyakran felerősödik a bizonytalanság: vajon jó irányba indul a gyerek, megfelelnek a képességei az elvárásoknak, és valóban az érdeklődéséhez leginkább passzoló utat választja? A szakpszichológus tapasztalatai szerint egyre többen keresnek külső segítséget. Különösen az általános iskolások esetében természetes, hogy még nincs kiforrott pályakép, a közös gondolkodás azonban segíthet abban, hogy a döntés könyebb és tudatosabb legyen.

Gebauer Ferenc elmondta, hogy mind a diákok, mind a szülők részéről folyamatosan nő az érdeklődés az FPSZ szolgáltatásai iránt. Szerinte ennek hátterében egyrészt az állhat, hogy emelkedik a tudatos életpálya-tervezés fontosságának érzése, másrészt nem könnyű eligazodni a továbbtanulási és képzési lehetőségek világában, harmadrészt pedig kevés fogódzó adódik a biztosnak érzett döntéshez. Megjegyezte, hogy általános iskolás klienseik esetében ezek a kérdések elsősorban még a szülőkben fogalmazódnak meg, és szinte kivétel nélkül ők kérik a tanácsadást, a középiskolások viszont már önállóbbak e téren.

Ezekre a kérdésekre várják a választ a gyerekek

A szakpszichológus beszélt arról is, hogy legtöbben azért keresik fel a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatot, mert még nem alakítottak ki elképzelést az előttük álló döntési feladat megoldásával kapcsolatban, legyen az középiskola-választás, fakultációs tárgyak megjelölése, vagy érettségi utáni felsőoktatási intézmény vagy szakképzés kiválasztása. Emellett sokan érkeznek az FPSZ-hez saját magukkal kapcsolatos kételyekkel is, érdeklődésük, képességeik iránti bizonytalansággal, harmadik leggyakoribb indok pedig a konkrét információ iránti igény.

A jeletkezőink tehát a döntéshez, az önismeretük fejlesztéséhez, illetve a tájékozottság terén kérnek segítséget

– sorolta Gebauer Ferenc.

Hozzátette, hogy az általános iskolások szülei gyakran tesznek fel olyan kérdéseket, hogy milyen pályairányt válasszanak, amikor még nincs kialakult érdeklődése a gyermeknek, vagy melyek azok az intézmények, amelyek a gyermek képességei, tanulmányi eredményei szempontjából megfelelőek, a középiskolás diákok pedig gyakran jelentkeznek fakultációs tárgyak vagy érettségi utáni tanulmányok megválasztásának kérdéseivel. A szakpszichológus hangsúlyozta, hogy klienseiknél is gyakran megjelenik az elképzelés hiánya, a versengő tervek közötti dilemmák vagy egy „B-terv” keresése. Emellett előfordul, hogy valaki iskolát váltana vagy pályát módosítana, mert valamilyen oknál fogva elakadt az úton.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sorsdöntő elhatározásra készül most rengeteg magyar szülő: közeleg a határidő, a gyerekük jóléte lehet a tét – könnyű hibázni

A középiskola-választás komoly szorongást okozhat a gyerekeknek és a szülőknek is – pszichológussal jártuk körbe a témát.

Nem kell még kitalálni az egész életet

Kíváncsiak voltunk, hogy mennyire reális elvárás, hogy egy általános iskolás gyerek pontosan tudja, mivel szeretne foglalkozni. A szakpszichológus szerint ennél a korosztálynál az önismeret és önértékelés többnyire még nem stabil és nem tekinthető reálisnak abban az értelemben, hogy tartós, megalapozott pályaképet vetítsen elő. A szakértő hangsúlyozta, hogy a serdülők érdeklődése gyorsan változhat: erősen helyzet- és élményfüggő, énképük pedig még kialakulóban van.

Ezt fejlődéslélektanilag természetes állapotnak tekinthetjük, éppen ezért, ebben a szakaszban a pályaorientáció feladata még nem feltétlenül egy konkrét szakma vagy foglalkozás kijelölése, hanem annak körvonalazása, hogy a gyermek milyen tanulási környezetben, milyen tempóban és milyen támogatással tud a leginkább fejlődni. A továbbtanulási döntés meghozatala ugyan egy rövid, néhány hónapos időszakra sűrűsödik, de a hosszú távon eredményes pályatervezés szempontjából a középiskolai évek tekinthetők igazán meghatározónak, amikor több tapasztalat, visszajelzés és önálló döntési helyzet áll a fiatalok rendelkezésére

– mutatott rá a szakpszichológus.

Arra is kitért, hogy a középiskolás tanácskérők általában már előrébb tartanak az önismeretben, ugyanakkor náluk sem ritka, hogy nincs még kiforrott, végleges elképzelés. Gyakori, hogy több terület iránt érdeklődnek egyszerre, vagy éppen bizonytalanok abban, mely irányban lennének valóban sikeresek. A szakértő szerint ez a nyitottság és keresés nem feltétlenül bizonytalanságot, hanem fejlődési lehetőséget jelent, és jól mutatja, hogy a pályaválasztás egy folyamat, nem pedig egyetlen, végleges döntés eredménye.

A szakember azt is kifejtette, hogy ha valaki nagyon bizonytalan a döntésében, és úgy tűnik, hogy szinte semmi sem érdekli, annak hátterében rendszerint nem érdektelenség, hanem a kevés önismereti tapasztalat mellett, az elégtelen tájékozottság vagy a döntésre irányuló fokozott nyomás is meghúzódhat. A segítségnyújtás egyik iránya ilyenkor az elvárások érzésének csökkentése: nem cél, hogy a fiatal „kitalálja az egész életét”, inkább rövid távú, teljesíthető részcélokat állítson maga elé, a tanácsadás pedig ebben tud támogató keretet ad, segít feltárni az eddigi élményeket, és apró, reálisan megvalósítható lépésekben gondolkodni. A szakpszichológus hozzátette, hogy fontos szerepe van a szülői türelemnek és támogatásnak is, hiszen a biztonságos háttér teszi lehetővé az aktív keresést és kísérletezést, amelyek a pályaorientáció fontos lépései.

Elvárások, szempontok

Rátérve arra, hogy milyen elvárásaik vannak az általános iskolásoknak és szüleiknek a középiskolák felé, Gebauer Ferenc kifejtette, hogy a gyerekeknek sok esetben a környezet és az iskola légköre az elsődleges szempont, ugyanis szeretnék, ha az osztályközösség befogadó és barátságos lenne, a követelmények pedig teljesíthetők – tehát egy olyan hely, ahol jól érzik magukat. A szülőknek pedig az iskola eredményei és presztízse fontos inkább, illetve a tanulmányi lehetőségek és specializációk, továbbá lényeges kérdés még számukra, hogy hogyan készíti fel az iskola a gyerekeket a továbbtanulásra.

A szakember rámutatott, hogy mindezek mellet érdemes figyelembe venni még a saját szempontokat is: milyen sportolási lehetőségek vannak, várhatóan mennyi idő marad majd a fontos saját szabadidős tevékenységekre, valamint a földrajzi távolság és a mindennapi bejárás is jelentős tényező, hiszen a túl hosszú út, vagy a kényelmetlen logisztika befolyásolhatja a diák motivációját és a mindennapi komfortérzetét.

Hozzáfűzte, kerülendő, hogy a döntést egyetlen szempont vezérelje (pl. az iskola presztízse, közelsége vagy a szülői preferenciák), miközben a többi háttérbe szorul, valamint az is probléma lehet, ha nem látogatnak el nyílt napokra, ha csak felületesen mérlegelik az alternatívákat, ha túlságosan későn kezdenek el tájékozódni, és így kevés idő marad a lehetőségek átgondolására. Előfordulhat továbbá, hogy a gyermek kimarad a döntésből: a szülők intéznek mindent, keveset kommunikálnak vele – így nem biztos, hogy a választás a gyermek igényeire épül.

Még ha a tervezés során sok mindent meg is fontolunk és jól átgondolt döntést hozunk, előfordulhat, hogy nem minden úgy alakul, ahogy azt elvártuk. Azonban, ha a gyermek és a szülők együttműködve választanak, akkor bármilyen helyzet is adódik, könnyebben tudnak majd alkalmazkodni és megtalálni a megfelelő utat a kihívások között. A lényeg, hogy a közösen hozott döntés és az együttműködés erőt ad a jövőbeli nehézségek leküzdéséhez

– fejtette ki a szakpszichológus.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a pesti elitgimi igazgatója: nem feltétlenül a kitűnő tanulók lesznek a legsikeresebbek

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium neve egyet jelent a kiemelkedő oktatással és a diákok iránti elhivatottsággal. Az igazgató most a Pénzcentrumnak adott interjút.

Eredmények vs. személyiség

A továbbtanulás és a középiskola kiválasztásának szempontjából fontos kérdés lehet, hogy mire alapozódjon inkább a döntést: a gyerek személyiségére vagy arra, hogy mely tantárgyakban teljesít kiemelkedően. A szakpszichológus szerint mindkét összetevő figyelembe vétele fontos: az iskolai eredmények mutatói lehetnek a terhelhetőségnek és a követelményeknek való megfelelésnek, de téves visszacsatolást is adhatnak, amennyiben az iskolai osztályzatok szubjektívek és viszonylagosak, és az osztályzat nem tükrözi pontosan a tanuló tudását és képességeit – tehát kizárólag ebből nem lehet kiindulni.

Az érdeklődés és a motiváció pedig a Gebauer Ferenc szerint azt mutatja meg, hogy a gyermek milyen környezetben, milyen tevékenységek és kihívások közt tud hosszabb távon kitartóan, sikerélményekkel tanulni, ha azonban ezek nem találkoznak az iskola követelményeivel, még a jó képességek és tanulmányi eredmények mellett is hamar megjelenhet a túlterhelődés, a teljesítményromlás vagy a motivációvesztés.

A leginkább megalapozott döntés tehát akkor születik, ha a két szempont együtt, egymást kiegészítve jelenik meg: a tanulmányi eredmények kijelölik a reálisan vállalható követelményrendszert, míg a személyiség és az érdeklődés segít eldönteni, milyen típusú iskolai közegben tud a gyermek fejlődni, jól működni és hosszabb távon is elköteleződni

– tette hozzá.

Ha nincs egyetértés szülő és gyerek között

Amennyiben a szülőnek és a gyereknek homlokegyenest eltérő elképzelései vannak a továbbtanulást illetően, az könnyen vezethet konfliktushoz a felek között. Gebauer Ferenc is megerősítette, hogy a legtöbb családban előfordul, hogy a megjelölendő középiskolákkal, pályairányokkal kapcsolatban véleménykülönbség, nézeteltérés adódik szülő és gyermek között. A szakember szerint szülőként érdemes ezt természetesnek tekinteni, hiszen a szempontjaik, érzéseik és törekvéseik eltérőek lehetnek a gyermekeikétől. Emellett a szakpszichológus elmondása szerint hasznos lehet még további beszélgetések témájává tenni a kérdést, amelyben mélyebben megismerhetik gyermeküket.

Ha képesek vagyunk értő figyelemmel felé fordulni, lehet, hogy több beszélgetés után esély adódik a szempontok egyeztetésére és összehangolására

– jegyezte meg.

Hozzátette még, hogy szerencsére a felvételi eljárás megengedi az egyszerre több irányú jelentkezés együttes szerepeltetését, a tényleges bekerülési hely a felvételi eredmények és a márciusban véglegesített rangsor együttes tekintetbe vételével dől el. Ugyanakkor a szakember azt is hangsúlyozta: ha a gyermek a szülő elképzelésével nem tud azonosulni, csekély a jó eredmény valószínűsége.

Konkrét segítség a bizonytalanoknak

Rátérve az FPSZ-ben végzett munkára, Gebauer Ferenc elmondta, hogy a tanácsadási folyamat egyik legfontosabb hozadéka, hogy a tanácsadóval végzett közös munka és együttgondolkodás struktúrát teremt a bizonytalanságban: segít, hogy a sok, gyakran kusza kérdés, érzés és elképzelés áttekinthetővé váljon. A szakember kiemelte, hogy a konzultációk során felszínre kerülnek azok a szempontok, törekvések, melyek nehézséget, elakadást okoznak, és el lehet mozdulni a tényleges problémamegoldás irányába – legyen szó tájékozódásról, vágyak, célok megfogalmazásáról vagy konkrét megvalósítási tervek alkotásáról.

Kérdésünkre, hagy milyen eszközökkel dolgoznak az FPSZ-ben, és ezek mire adnak választ, a szakpszichológus kifejtette, hogy a tanácsadás során a beszélgetés mellett olykor mérőeszközöket is alkalmaznak. Megjegyezte, hogy az érdeklődést, képességeket, tanulási stílust vagy személyiségjellemzőket vizsgáló kérdőívek és tesztek nem „kész válaszokat” adnak, hanem visszajelzést nyújtanak az erősségekről, preferenciákról és fejleszthető területekről.

Az eszközök célja az önismeret elmélyítése, a döntéshez szükséges szempontok összegyűjtése és a megvalósítási lehetőségek feltérképezése

– részletezte Gebauer Ferenc.

Azt is hozzátette, hogy amennyiben a tanácsadás több alkalomból áll, a tanácsadó a találkozások közötti időre otthon végezhető tevékenységeket is ajánlhat, ezáltal is hatékonyabbá téve a tanácsadási folyamatot.

Bár fontos, hogy a gyerek és a család önállóan és végiggondolják a továbbtanulás kérdését,
a szakpszichológus hangsúlyozta, hogy a pályaválasztási tanácsadás segít „külső szemmel” is ránézni a helyzetre. A szakember elmondta, hogy ennek első lépése, hogy a konzultációkon a diák és a szülő elmondhatja kérdéseit, megfogalmazhatja problémáit, bizonytalanságait. A tanácsadó szakember pedig a meghallgatás mellett információkkal, új szempontokkal és ötletekkel támogatja a közös gondolkodást.

Sokan fogalmazzák meg, hogy egy „független” személy figyelme és visszajelzése megerősítő és motiváló, különösen a tájékozódással és az önismereti munkával járó feladatok során

– emelte ki a szakpszichológus.

Hozzáfűzte, hogy a pályaválasztási tanácsadás egy személyre szabott tanulási folyamat, amelynek során pontosíthatók és rendszerezhetők a korábbi kérdések, és gyakran új szempontok is megjelennek. Ennek eredményeként pedig a résztvevők tájékozottabbá válnak önmagukról és a lehetőségeikről, ami közelebb visz a reális tervezéshez, a megalapozott döntésekhez és a rugalmas megvalósításhoz is.

Gebauer Ferenc szerint általános elvként elmondható, hogy minél korábban fordul a fiatal vagy a szülő pályaválasztási tanácsadóhoz, annál jobb, hiszen a tanácsadás akkor tud igazán hatékony lenni, ha marad idő a felmerülő teendők megvalósítására.

Ezzel szemben a tanácskérés időzítését gyakran az határozza meg, hogy mikor válik a feladat „láthatóvá”: amikor a gyerek vagy a szülők szembesülnek azzal, hogy döntési helyzet előtt állnak, és felismerik, mely kérdésekben van szükségük segítségre. Ez lehet általános tájékozódás – például hetedik osztályban az iskolarendszerről vagy a gyermek erősségeinek feltérképezéséről –, de lehet konkrét döntési helyzet is, például a fakultációs tárgyak kiválasztása a gimnáziumban, vagy az érettségi utáni továbbtanulási utak keresése.

Gebauer Ferenc hangsúlyozta, hogy a középiskola-választás (vagy egy későbbi pályadöntés) nem véglegesen visszafordíthatatlan, hanem egy hosszabb tanulási és fejlődési folyamat állomása, ugyanakkor teljesen természetes, ha bizonytalanságot vagy szorongást élnek meg a gyerekek ebben az élethelyzetben.

„A legfontosabb, hogy merjenek kérdezni, segítséget kérni: nem kell egyedül megküzdeniük a döntés súlyával. Ha úgy érzik, támogatásra vagy információra van szükségük, a pedagógiai szakszolgálatok ingyenes pályaválasztási tanácsadása elérhető a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken; az elérhetőségeik megtalálhatók a palyavalasztas.fpsz.hu oldalon” – mondta a szakember.