Olajár-emelkedést hozhat az iráni akció: ez már most látszik, de lehetnek más következmények is

A szakértő szerint az iráni oldalon a Forradalmi Gárda "keményvonalas csoportjaitól" sem idegen a háborúzás gondolata. Emlékeztetett rá, bár jelentős előrelépés történt az iráni-amerikai tárgyalásokon, Donald Trump amerikai elnök láthatóan a teljes megadást és az iráni atomprogram "zero enrichment", azaz nulla dúsítás állapotát szeretné elérni . A tavaly nyári tárgyalásokhoz hasonlóan a felek idén sem várták meg a tanácskozások végét, a helyzet katonai agresszióba torkollott - tette hozzá.

Megjegyezte azt is, a Hormuzi-szorost - ahol a világ kőolajexportjának mintegy 50-60 százaléka is áthalad - Irán viszonylag könnyen le tudja zárni, emiatt nehéz megjósolni a konfliktus olajárra gyakorolt hatását, de az ár bizonyosan emelkedni fog világpiaci szinten.

Sárközy Miklós ismertette: jelenleg az látható, hogy az izraeliek és az amerikaiak több típusú célpontot támadnak Iránon belül. Egyfelől a Forradalmi Gárda parancsnokait, másfelől az iráni ballisztikus program bázisait vették célpontba. Hozzátette, Teheránon kívül Nyugat-Iránt támadják az első hullámokban, különösen kiemelve a Zagrosz-hegység, Kermánsáh és Tebriz környékét, valamint Északnyugat-Iránt.

Nagy kérdés meddig fog tartani a konfliktus; Irán közben ellencsapást is mért Izraelre, és ez több napig, de akár több hétig elhúzódó katonai konfliktust jelenthet.

Sárközy Miklós arról is beszélt, hogy az iráni ellencsapások jelenleg két helyre csoportosulnak: egyfelől Izraelre, az országon belül pedig Észak-Izraeltől kezdve Tel-Avivig vannak nyomai támadásoknak. Másfelől az ellencsapások a Perzsa-öbölbeli amerikai bázisokat érik, amelyek Kuvaitban, Bahreinben, Katarban, Szaúd-Arábiában illetve az Emirátusokban vannak - tette hozzá.

Mint mondta, a felsoroltakon túl egyelőre nem látszanak más célpontok felé irányuló támadások, de robbanásokról számoltak be Abu-Dzabiban is, bizonyos helyeken nem sikerült az iráni rakétatámadásokat megállítani. Máshol - például Katarban vagy Bahreinben - állítólag igen, de Szaúd-Arábia fővárosából, Rijádból is érkezett beszámoló robbanásokról - fűzte hozzá.

Sárközy Miklós elmondta: az izreali kommunikáció szerint kiemelt célpont az iráni rendszerváltás, de Donald Trump is az iráni rendszer megváltoztatásáról nyilatkozott korábban. Jelezte, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és az amerikai elnök is arra biztatta az iráni lakosságot, hogy keljenek fel vezetőik ellen. Közölte, a Reuters hírügynökség szerint az iráni Forradalmi Gárda több parancsnoka, katonai vezetője már meghalt az első támadásokban.

Megjegyezte, Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője állítólag nincs Teheránban, hanem egy titkos bunkerben tartózkodik, így az ő teheráni hivatalának lerombolása szerinte inkább egy szimbolikus lépés lenne. A szakértő hangsúlyozta, egyelőre korai megmondani, hogy a támadások milyen hatásfokkal értek célba, hiszen csak néhány órája kezdődött el a konfliktus.

Századvég: drasztikus áremelkedést idézne elő a Hormuzi-szoros lezárása

Drasztikus áremelkedést idézne elő a Hormuzi-szoros lezárása, ott halad át a világ nyersolaj-kereskedelmének mintegy harmada - mondta a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője szombaton az M1-en. Hortay Olivér hozzátette, "vannak olyan forgatókönyvek, amelyek 100 dollár fölötti árakat valószínűsítenek".

Mint mondta, ez a világkereskedelem egészére meghatározó lenne és nagyon nagy problémákat okozna. Szerinte emiatt, bár sokkal kevésbé, de az orosz olaj is drágulhat. Kiemelte, az elmúlt hónapokban az volt látható, hogy egyre inkább nyílik szét a nyugati Brent típusú nyersolaj és az orosz Ural típusú ára, jelenleg a Brent 73 dollár környékén van, míg péntek reggel még 70 dollár körül volt.

Megjegyezte, a piaci szereplők már elkezdték beárazni a kockázatok növekedését, az Ural típusú nyersolaj azonban 13-14 dollárral olcsóbb. Hozzátette, a jelenlegi helyzetben az olyan "nagy vásárlóknak", mint az Európai Unió vagy Magyarország, az a feladatuk, hogy a lehető leginkább bővítsék az energiapiaci mozgásterüket. Hortay Olivér ismertette, Magyarországra és Szlovákiába két útvonalon keresztül érkezhet nyersolaj: a fő útvonalat a Barátság kőolajvezeték, a kiegészítő útvonalat pedig a Horvátországból érkező Adria vezeték jelenti.

Kiemelte, nagyon fontos lenne, hogy Ukrajna mielőbb feloldja az olajblokádot és ezzel Magyarország mozgástere növekedhessen. Azt mondta, Magyarország szempontjából a Barátság kőolajvezeték a kulcsfontosságú, de az iráni konfliktus miatt az alternatív beszerzési útvonalon keresztül érkező olajszállítmányok ára is veszélybe került. Emiatt nemcsak a fő- és a kiegészítő útvonalat jelentő útvonalra, hanem a Hormuzi-szoros helyzetére is érdemes odafigyelni - jegyezte meg.