Rengeteg pénzt hagynak elúszni a magyar autósok: ezt kevesen tudják a fizetős parkolásról

A digitális forradalom vívmányai ellenére nagyjából minden harmadik magyar autós még mindig jellemzően automatában fizet a parkolásért, ugyanakkor az okostelefonos alkalmazások már népszerűbbek, mint az SMS-fizetés – derül ki a Cristo autós alkalmazás megbízásából készült friss, reprezentatív kutatásból. Az elektronikus fizetési megoldások hátránya a parkoláson felül fizetendő kényelmi díj, amelynek összege szolgáltatónként jelentősen eltérhet és akár 100 Ft-nál több is lehet. Az autósok közel fele (45 százalék) semmit nem fizetne a szolgáltatás igénybevételén felül, 32 százalék is csak a törvényileg előírt 40 forintos minimumot. A jogszabályi háttér már több, mint egy éve adott a kényelmi díj eltörléséhez, de egy koncesszió kiírása még hátra van az új szabályok érvénybe lépéséhez.

Kényelmi díjat a parkolás elektronikus fizetése után a 2011. évi CC. törvény életbe lépése óta számolhatnak fel a szolgáltatók. A törvény végrehajtásáról a 356/2012 kormányrendelet rendelkezik, amely meghatározza, hogy a viszonteladóknak az indított parkolások után 40 Forint kényelmi díjat kell fizetniük a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-nek, és mivel egyéb jutalékban vagy bármilyen ellentételezésben nem részesülnek a parkolások értékesítéséért, ezért az előírt 40 Forinton felül lehetőségük van magasabb kényelmi díjat megállapítani, amelyet a felhasználók fizetnek ki. Ennek értelmében azóta is nagyon különböző összegű kényelmi díjak terhelik az autósokat, attól függően, hogy milyen szolgáltató közvetítésével rendezik a parkolásukat.

A szolgáltatóknak a kényelmi díj teremtette fedezetből kell kifizetniük az elektronikus tranzakció díját és minden, az ügyfelek kiszolgálásához szükséges járulékos költséget; a törvény által előírt 40 forintos minimumösszeget a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. pedig a központi rendszer fejlesztésére, fenntartására fordítja

– mutatott rá Szota Szabolcs, a Cristo alkalmazást fejlesztő és üzemeltető Smartsurance Technologies Kft. ügyvezetője.

Mivel ugyanakkor a kényelmi díj mögött az autósok perspektívájából nincs a szó szoros értelmében vett szolgáltatás, az általánosan visszás érzést kelt bennük; nyilvánvaló, hogy a kényelmi díj a múlt öröksége, nincs valódi szükség rá, és a kivezetésére a jogszabályi feltételek is megérettek. A cél az kellene, hogy legyen, hogy a szolgáltatók nem a kényelmi díjak mértéke, hanem az általuk biztosított szolgáltatás minősége alapján versenyezzenek egymással a felhasználókért

– tette hozzá Szota Szabolcs. Feltérképezendő, hogyan vélekedik az autós közösség a különböző parkolásfizetési megoldásokról és a kényelmi díjről, a Cristo a Pulzus kutatócég megbízásával reprezentatív kutatást készített. Ezek eredményeiből kiderül, hogy az autósok több mint harmada (34%) még mindig jellemzően aprópénzzel fizet a parkolásért, az okostelefonos alkalmazások vannak a második helyen (24 százalék), az SMS-fizetés pedig a harmadik legnépszerűbb megoldás; érdekesség, hogy míg az automatákat főként a nők, az alkalmazásokat jellemzően férfiak használják.

Ami pedig a parkolóautomaták használatát illeti, a közel kétharmados többség (60 százalék) meg sem várja, hogy a parkolójegye lejárjon, jellemzően előbb tovább indul. Örömteli hír, hogy mindössze 1 százalék vallotta azt, hogy bliccelni szokott a parkolójegy lejárta után.

Nem meglepő módon a kényelmi díjakkal szemben markáns az elutasítás. A megkérdezettek túlnyomó többsége, több mint háromnegyede csak a jogszabályban előírt 40 forintos minimumösszeget vagy egyáltalán semmit nem fizetne kényelmi díj gyanánt (az előbbi véleményt 32 százalék, az utóbbit 45 százalék osztja). Emellett 69 százalék ért teljes mértékben azzal egyet, hogy többé ne kelljen kényelmi díjat fizetni a parkolásért, ezt egészíti ki még 18 százalék, aki – ha nem is teljesen, de – inkább egyetért az állítással.

Ők talán hamarosan örülhetnek, ugyanis a fent hivatkozott és a parkolásfizetést szabályozó törvény már 2020. december 31-én hatályát vesztette, és helyét 2021.január 1-től a 2020.CXLV törvény és a 667/2020 (XII.28) Korm. rendelet vette át; ez utóbbi már arról rendelkezik, hogy a végfelhasználó által a parkolásért fizetett díjnak azonosnak kell lennie, bármilyen formában is fizeti meg azt a gépjárművezető. Ameddig azonban az egységes rendszer működtetőjét nem választják meg egy az egyelőre még mindig kiírásra váró, koncessziós pályázat keretében, a korábbi törvény marad érvényben.