Majdnem 10 ezer magyar autóson kattant a bilincs: kevesen tudják, de ez ma már bűncselekmény

2024 első hét hónapjában már 1910 olyan sofőrrel szemben intézkedtek a rendőrök, aki eltiltás hatálya alatt vezetett - tudta meg a Pénzcentrum az Országos Rendőr-főkapitányságtól.

Mint közölték, a rendőri eljárásban regisztrált járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűncselekmények száma a rendőrség vonatkozó statisztikai adatbázisa, az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) adatai alapján az elmúlt években, országos viszonylatban a következőképpen alakultak:

• 2021-ben: 1216,
• 2022-ben: 3188,
• 2023-ban: 3391,
• 2024. I-VII.: 1910 esetet regisztráltak.

Tehát a szigorítás érvénybe lépése óta összességében 9705 sofőrrel szemben intézkedtek a szabályok megsértése miatt. Ugyanakkor kiemelték: az adatok az ENyÜBS rendszeréből származnak, amely úgynevezett követő statisztika, azaz minden esetben a már lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást. Az adatbázis tehát nem az elkövetési idő, hanem a statisztikában való rögzítés időpontja szerint tartalmazza a bűncselekményeket. Hozzátették: a 2024. évre vonatkozó adatok tájékoztató jellegűek.

Ismert, 2021. májusában lépett életbe a Büntetőtörvénykönyv azon módosítása (a 239./B paragrafus), amely jócskán szigorította az eltiltás hatálya alatti járművezetés szankcióját. Eszerint ha valaki az ellene kiszabott szankciók ellenére is volán mögé ül, akár börtönbe is kerülhet, maximum 3 évre. A Btk. rendelkezései szerint:

• Aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• Aki a bűncselekményt büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Több százezer magyar gyorshajtónak repült a gigacsekk: tesznek a bírságemelésre az ámokfutók?

A rendőrség 2024. év első félévében 355 794 esetben alkalmazott szankciót a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó szabályok megsértése miatt.

Sok autóst tiltottak el a vezetésről

Mint megtudtuk, a rendőrség nem jogosult vezetői engedély visszavonására (ez a közlekedésigazgatási hatóság feladata), csak helyszíni elvételére a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. Korm. rend 32. § -ban foglalt esetekben. Ezen túlmenően szabálysértési eljárás keretében alkalmazhat a rendőrség a járművezetéstől való eltiltást, bármely olyan szabálysértés esetén, amelyet engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követtek el.

Az ORFK közölte: a 2023. évben 9697, míg 2024. I. félévében 5816 fővel szemben alkalmaztak a szabálysértési hatóságok járművezetéstől való eltiltás intézkedést.

Az nem derült ki a statisztikákbó, hogy hány járművezetőnek vették el azért a jogsiját, mert kigyűltek az előéleti pontjai: a szabályok szerint abban az esetben, ha valaki 3 éven belül 18 büntetőpontot összeszed, akkor a nyilvántartó értesíti a helyi okmányirodát, akik 8 napon belül 6 hónapra bevonják a járművezető jogosítványát. Bár az előéleti pontok mindaddig nem járnak különösebb hátránnyal, ameddig el nem érik a 3 éves elévülési időn belül a 18-at, de ezt igen könnyű összegyűjteni. A szabályok szerint

• vezetés közbeni mobilozásért 3 pont jár, ahogy azért is, ha lakott területen nem kapcsoljuk be az övet (autóúton, autópályán ugyanez 5 pont, szintén 3 pontot adnak azért, ha megszegjük a kanyarodási szabályokat.
• ha valaki nem tartja be a jobbra tartási kötelezettséget, azt 1 ponttal "jutalmazzák",
• engedély nélküli vezetésért 5 pont,
• míg elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése esetén 6 pont jár és azért is, ha az autópályán a leállósávban haladunk.
• A gyorshajtásért 4-8 pont jár annak mértékétől függően,
• ahogy azért is 8 pont, ha valaki áthajt a piroson.
• A legsúlyosabb bűncselekményekért, mint a cserbenhagyás, vagy az ittas, bódult állapotban vezetés már 11 pontba kerül. De ennyi jár közúti veszélyeztetésért és segítség elmulasztásáért is.

A jogalkotó hagyott egy kiskaput, mielőtt a notórius szabályszegőtől elvennék a jogosítványát: ugyanis a nyilvántartó értesítést küld, ha avalakinek a pontszáma elérte a 13-at. Ekkor lehetőség van arra, hogy önként vállalt utánképzéssel csökkentsük ezt - ilyet akkor is vállalhat valaki, ha 13-nál kevesebb előéleti pontja van.

Egy évben csak egyszer van lehetőség erre, ha a pontszámunk nem érte el a 13-at, akkor a képzésen való részvétellel 9 pontot vonhatunk le. Ha 14-17 előéleti pontunk van, az önkéntes utánképzés 6 pont levonását eredményezi. Azonban, ha a büntetések között 9 pontos is szerepel, akkor a pontszám nem csökkenthető 9 pont alá az utánképzéssel sem.

Pokoljárás visszaszerezni

Ha valakinek bevonták a jogosítványát, annak komoly kanosszát kell járnia ahhoz, hogy visszaszerezze. Ugyanis a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 17. § (4) bekezdése szerint utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek,

• a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve
• b) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá
• c) akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.
• (5) A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.
• (6) Az utánképzésen nem kell részt vennie a járművezetőnek, ha a) az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár;
• b) a vezetői engedélyét az eljáró hatóság kizárólag, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértéshez tartozó 9 pont megállapítására alapozottan vonta vissza.

Az utánképzés folyamata több lépésből áll, attól függően, hogy miért történt a jogosítvány bevonása. Az utánképzés tartalma és hossza függ attól is, hogy a vezető milyen szabályszegést követett el, például ittas vezetést, gyorshajtást vagy más súlyos közlekedési vétséget. Korábban a Kreszprofesszor néven ismert közlekedési szakértő, Pető Attila így foglalta össze, mi is ez az utánképzés:

Van egy feltárás, ahol megnézik, mi lehet a gond az illetőnél. Aztán kijelölnek számára egy programot, hogy az elméletet, a gyakorlatot tanulja inkább, vagy morális problémái vannak: sokszor pszichológushoz is kell járni. És nagyon szigorú vizsgák vannak, ha ezeket az illető sikerrel teljesítette, akkor kaphatja vissza a jogsiját

- magyarázta. Felidézte azt is, hogy sokan úgy próbálják elsumákolni a dolgot, hogy beülnek egy rendes KRESZ-tanfolyamra, szorgalmasan végigülik, lerakják a gyakorlati vizsgát is, majd a kormányablakban szembesülnek azzal, hogy így nem kapják vissza a jogsit.

Címlapkép: Czeglédi Zsolt, MTI/MTVA