Ezért kapta a "Tesla-gyilkos" becenevet a kínai BYD: mutatjuk, hogyan jutottak fel a csúcsra

A Build Your Dreams (BYD) példátlan hatást gyakorolt az elektromos autópiacra. A 2023-ban még szinte ismeretlen vállalat kevesebb mint két év alatt a legismertebb kínai elektromosautó-gyártóvá és a világ legnagyobb EV (elektromos autó) gyártójává vált, letaszítva Elon Muskot a dobogó legfelső fokáról, kiérdemelve a  "Tesla-gyilkos" becenevet.

A BYD története 1995-ben kezdődött, amikor Wang Chuanfu kínai vegyész és vállalkozó megalapította a céget. Kezdetben csak mobiltelefon-akkumulátorokat gyártottak, és a 2000-es évek elejére olyan nagy ügyfeleket szolgáltak ki, mint a Motorola és a Nokia.

A vállalat 2003-ban lépett be az autóiparba a Xi'an Qinchuan Automobile felvásárlásával. Első hagyományos autójuk, az F3 2005-ben jelent meg, majd 2008-ban piacra dobták a plug-in hibrid F3DM-et. Ez jelentette az áttörést az elektromos járművek piacán, amit Warren Buffett Berkshire Hathaway vállalatának 230 millió dolláros befektetése is segített.

A 2010-es évek nehéz időszakot jelentettek a BYD számára, de 2020-ra Chuanfu kifejlesztette a lítium-vas-foszfát akkumulátorokat a hagyományos lítium-ion akkumulátorok helyett. Így született meg a forradalmi Blade akkumulátor, amely maximális biztonságot, tartósságot és teljesítményt nyújt.

Az új akkumulátor 50 százalékkal növelte a helykihasználást és a hatótávolságot is - ugyanakkora méretű Blade akkumulátorral 373 mérföldet (600 km) lehet megtenni a hagyományos akkumulátorok 249 mérföldjével (400 km) szemben - mindezt a nikkel-kobalt akkumulátorok töredékéért.

A BYD továbbra is élen jár az akkumulátor-fejlesztésben és -gyártásban, ami a sikerének egyik kulcsa. Fejlett akkumulátor- és töltési technológiájuk ma is annyira megelőzi a versenytársakat, hogy részben ennek köszönhetően válhatott a világ vezető elektromosautó-gyártójává.

Ebben a hónapban erősítette meg a BYD, hogy az Egyesült Királyságba is elviszi az ötperces gyorstöltőit, így az elektromosautó-tulajdonosok körülbelül ugyanannyi idő alatt tölthetik fel járművüket, mint amennyi idő alatt egy hagyományos autóba üzemanyagot tankolnának.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a bejelentést a szegedi BYD-gyárról: kiderült, ki lesz az egyik legnagyobb beszállító

Acélipari megállapodás: a voestalpine szállítja az acélt a BYD magyarországi gyárához

A háttérben pedig ott áll Peking támogatása is

A sikertörténetek mögött általában van egy pillanat, amikor két kulcsfontosságú tényező találkozik. Legyen szó üzlettársak összeállásáról vagy két világesemény egyidejű hatásáról, az eredmény gyakran katalizátorhatású. A BYD esetében ez a szerencsés másik tényező Kína kormányának rendíthetetlen eltökéltsége volt az elektromos járművek terjedésének támogatására.

A 2000-es évek közepén Kína felismerte, hogy nem fogja tudni utolérni a nyugati és japán autógyártókat a belső égésű motorral szerelt járművek terén, mivel azok már évtizedes technológiai előnyben voltak. Ezért – jelentős kockázatot vállalva – úgy döntött, hogy átugorja ezt a szakaszt, és hatalmas összegeket fektet az elektromosjármű-technológiába, megelőzve ezzel az amerikai és európai gyártókat.

Ennek eredményeként Kína globálisan versenyképes elektromos autókat tudott gyártani, csökkentette a belső égésű technológiától való függőségét, és egyszerre tett lépéseket a súlyos szennyezettségi problémák kezelése felé is.

E célból Kína 2009 és 2023 között – némi vitát is kiváltva – körülbelül 170,5 milliárd fontnak (230 milliárd dollárnak) megfelelő támogatást osztott szét.

A BYD éves jelentései szerint a vállalat 1,93 milliárd fontnyi (2,6 milliárd dollár) állami támogatást kapott 2008 és 2022 között. Ugyanakkor, ha egyéb tényezőket is figyelembe veszünk – például hogy a shenzheni taxitársaságok BYD járműveket vásároltak –, a Rhodium Group becslése szerint 2015 és 2020 között ez az összeg 3,2 milliárd fontra (4,3 milliárd dollárra) is rúghat.

Az MIT Technology Review pedig úgy fogalmaz, hogy a kínai kormány mind a kínálati, mind a keresleti oldalt masszívan támogatta – bőkezű állami szubvenciókkal, adókedvezményekkel, politikai ösztönzőkkel és állami beszerzésekkel –, és ez az iparági konszenzus szerint kulcsszerepet játszott abban, hogy ma Kína dominálja az elektromos autók piacát, ahol immár számos hazai márka jelent meg.

Bár mindez nem múlt el problémák nélkül – elég csak a „fenntarthatatlan” árháborúkra gondolni, főként a BYD és a Tesla között –, Kína jelenleg a világ legnagyobb elektromosautó-piaca, immár zsinórban kilencedik éve. 2024-ben Kína becslések szerint 12,4 millió elektromos autót gyártott, ami a globális termelés több mint 70 százalékát teszi ki.

Gregor Sebastian, a Rhodium vezető elemzője a CNBC-nek így nyilatkozott:

A BYD rendkívül innovatív és alkalmazkodóképes vállalat, de felemelkedése elválaszthatatlanul összefonódik Peking védelmével és támogatásával. Peking hátszele nélkül a BYD nem lenne ma globális erőközpont.

Majd hozzátette: „Idővel a cég a piacinál jóval kedvezőbb tőke- és hitelfinanszírozásban részesült, ami lehetővé tette számára a gyártás és a kutatás-fejlesztés jelentős felskálázását.”