KRESZ változás 2026: áll a bál a közlekedési módosítások körül - lassan eldől, milyen új szabályokra készülhetünk

A technológiai fejlődés és az új járműtípusok megjelenése miatt már 2023-ban felmerült az igény a szabályozás teljes megújítására. Kerékgyártó János közlekedési stratégiáért felelős helyettes államtitkár szerint a toldozgatás-foldozgatás helyett egy teljesen új, a mai kor követelményeinek megfelelő jogszabályt építettek fel az alapoktól.

Erre azért volt szükség, mert a szakmai szervezetek is rendszerszintű változtatásokat sürgettek. Mivel a KRESZ minden közlekedőre vonatkozik, a felhasználóknak maguknak kell értelmezniük és követniük az előírásokat, így kiemelten fontos a szabályok közérthetősége. A hamarosan életbe lépő KRESZ-szabályokról egyébként nemrég CashTag című videóblogunkban is beszélgettünk a Kreszprofesszor Pető Attilával:

Visszatérve a beérkezett véleményekhez: a motoros közösség élénken reagált a tervezetre. Berta Tamás, a KTI igazgatóhelyettese elmondta: bár a biztonság az elsődleges, a szabályoknak életszerűnek kell maradniuk.

A gerincvédő kötelezővé tétele például sokak szerint túlzás, ugyanakkor a zárt ruházat megkövetelése indokolt lépés lehet. Szintén komoly ellenállásba ütközött a járdán történő parkolás tervezett tilalma. Emiatt a jogalkotók nyitottak arra, hogy e téren megmaradjon a jelenlegi, megengedőbb gyakorlat.

Hiánypótló elemként jelenik meg az elektromos rollerek szabályozása, amelyeket a hatályos KRESZ még nem ismer. A tervezet teljesítmény alapján két kategóriára – kerékpárnak, illetve segédmotoros kerékpárnak minősülő járművekre – osztaná őket. Felmerült ugyanakkor egy egyszerűbb, egységes besorolás lehetősége is, amely 25 km/órás sebességhatárt írna elő. Kérdéses továbbá a használathoz kötött életkor alsó határa is.

Nagy visszhangot váltott ki az autópályák sebességhatárának esetleges módosítása is. A javaslat szerint a biztonságosnak ítélt szakaszokon a jelenlegi 130-ról 140 km/órára emelkedhetne a limit. Ennek egyik célja, hogy a gyorsabb haladás lehetőségével az alsóbbrendű utakról a fizetős autópályákra tereljék a forgalmat, ezzel tehermentesítve a kisebb utakat.

A követési távolság tekintetében viszont várhatóan nem születik fix méterben vagy másodpercben meghatározott előírás. A magyar utakon futó járműpark műszaki színvonala ugyanis – a legmodernebbektől a 30 éves autókig – túlságosan vegyes ehhez.

A gyalogosok védelme továbbra is prioritás, de a jogalkotók hangsúlyozzák az egyéni felelősséget is. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyre lépés előtt meg kell győződni arról, hogy az átkelés nem idéz elő elkerülhetetlen veszélyhelyzetet.

A cél nem a felelősség áthárítása a gyalogosokra, hanem a szabálykövető magatartás erősítése és a baleseti kockázatok csökkentése minden közlekedési résztvevő számára.