Nem fizet az adósod? - küldd haza a verőlegényeket, van más megoldás!

Születés és célok

Bár exportösztönző biztosítási intézmény már 1956 óta létezik hazánkban, a MEHIB jelenlegi formájában 1994 óta működik, ekkor született meg ugyanis az EXIM Bank és a biztosító létrehozásáról és működéséről szóló 1994. XLII. törvény.

A MEHIB tulajdonosa a magyar állam (75 százalékban a Magyar Fejlesztési Bank, 25 százalékban pedig az ÁPV Rt), a biztosító alaptőkéje 4,25 milliárd forint, tevékenységéhez a költségvetés biztosít forrásokat. 
 
Miben rejlik a segítség?

Az export tevékenységet folytató vállalkozások, főként ha azok kis- és középvállalkozások gyakran nem rendelkeznek a kellően erős alkupozícióval ahhoz, hogy szabadon válogathassanak a partnerek között, ezért akár nagyobb kockázatot jelentő kereskedelmi partnerekkel is szerződéskötésre kényszerülnek.

A nemfizetés kockázatának elhárítására azonban lehetőség van, az nem más mint a MEHIB által ajánlott termékek egyike. A biztosító termékpalettájában megtalálható termékek összessége lefedi a külkereskedelemben felmerülő kereskedelmi és politikai kockázatokat.

A MEHIB tevékenységének alapvető célja, hogy a exporthitelezés pénzügyi kockázatait csökkentse, emellett azonban belföldi hitelbiztosítást is végez, foglalkozik követelés- és kárbehajtással, országkockázati-, vevő-, és hitelinformáció nyújtásával.

Segítő kéz, de ebbe is pénzt kell tenned...

Bár nem célja a nyereségszerzés, a biztosító társaság alapvetően üzleti alapokon működik, tehát célja, hogy fenntartsa saját magát, ezért a biztosítottaknak az egyéb biztosító intézetekhez hasonlóan itt is biztosítási díjat, illetve az egyéb tevékenységek esetében egyéb díjakat kell fizetniük.

A biztosítási díj a veszélyközösség tagjainak a biztosítási alaphoz való hozzájárulása, amelynek nagysága függ az önrész mértékétől, a szerződésben alkalmazott fizetési feltételektől, az adós országának és magának az adósnak a minősítésétől.

A biztosítottnak ebben az esetben is vállalnia kell a kár egy részét (önrészt), amely mértéke a kockázat típusától függően 5 és 25 százalék között változik. Emellett fontos még, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte és a kifizetés között türelmi idővel kell számolnia a szolgáltatást igénybe vevőnek, amely ügylettípustól függően 90 és 180 nap között változik.

Mire köthetsz biztosítást?

A biztosítási módozatokat attól függően hogy milyen ügyletet fedeznek két csoportba oszthatjuk, az első csoportba a közép és hosszú lejáratú ügyletek tartoznak, míg a második csoportot a teljes forgalomra vonatkozó biztosítási kötvények egyes módozatai tartoznak.

Biztosítási kötvényt közhetünk a gyártás kezdetétől, a teljesítésig a gyártás forint önköltségére, a szállítástól az esedékességig napjáig keletkezett devizakövetelésre, a vevőhitelek törlesztőrészleteire, illetve a rövid lejáratú ügyletek esetében a fokozott kockázatú és az OECD országokban lévő illetve belföldi követelésre.

A MEHIB szolgáltatásainak igénybevétele természetes módon drágítja az ügyletet, emeli a költségeket, ám ily módon az eladó mindenképpen hozzájut legalább a követelése egy részéhez. Emellett a biztosító olyan nem piacképes kockázatokra is fedezetet vállal, amelyhez másképp nem juthatna hozzá a kereskedő.

További előnyt jelent, hogy egy bank számára a biztosítási kötvény hitelezési biztonságot, fedezetet jelent a hitelkihelyezésnél.