Precedensértékű döntést hozott a Legfelsőbb Bíróság. Egy felülvizsgálati eljárás keretében leszögezte: a biztosító nem mondhatja azt az ellopott autó tulajdonosának, hogy a kárát csak a rendőrségi nyomozás befejezése után rendezi - írja a Népszabadság.
Jogerősen pert nyert a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az OTP Garancia Biztosító Zrt.-vel szemben egy "tisztességtelen szerződési feltételek megállapításáért" indított perben.
A Legfelsőbb Bíróság a biztosítási szerződésekben semmissé nyilvánította azt a pontot, amelyben a biztosító fenntartotta magának a jogot arra, hogy az új értékbiztosítással biztosított vagyontárgyak esetében csak akkor fizessen a káresemények után, ha a károsult valóban vásárolt a megsemmisült vagy ellopott érték helyett egy másikat. Amennyiben az ügyfél nem pótolta az ellopott vagy megsemmisült vagyontárgyat (nem vásárolt ugyanolyan új autót, mint amilyet elloptak tőle vagy teljesen kiégett), a biztosító csak a "káreset kori értéket" volt hajlandó megfizetni.
Tisztességtelen és semmis az a szerződési feltétel is, amely betörés, lopás, autólopás, rablás vagy tűzkár esetén a rendőrség nyomozást megszüntető határozatának bemutatásához vagy a bíróság jogerős határozatához köti a kárösszeg kifizetését.
A Legfelsőbb Bíróság leszögezte: az újérték-biztosítással rendelkező ügyfeleinek a biztosító nem írhatja elő a biztosított (majd ellopott, megrongált vagy megsemmisült) vagyontárgy pótlását. A biztosított azért köt ilyen biztosítást (például az autójára), és fizet más biztosítási formákhoz képest magasabb összegű díjat, hogy ha kár éri, a biztosítási összegből ugyanolyan új autót vásárolhasson magának. Az ilyen biztosítások esetében a biztosító - a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint - csupán azt vizsgálhatja, hogy a káresemény megtörtént-e, azt viszont már nem, hogy ténylegesen mekkora kára keletkezett az ügyfélnek. Ha a káresemény megtörtént, a biztosítónak az új értéknek megfelelő összeget ki kell fizetnie, függetlenül attól, hogy a károsult pótolta-e a megsemmisült, illetve ellopott járművet, vagy sem. A biztosítási díjjal a biztosított szabadon rendelkezik, e jogát a biztosító nem korlátozhatja.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Autólopás esetén szinte egyetlen biztosító sem fizet a rendőrségi nyomozás befejezése, vagy - ha elfogják a tetteseket - a jogerős határozat kihirdetése előtt. A Legfelsőbb Bíróság szerint ez a szerződési feltétel is ellentétes a jóhiszeműség és a tisztességesség követelményeivel, s mint ilyen, semmis. A biztosító ugyanis kizárólag olyan határozatok és dokumentumok bemutatására kötelezheti ügyfeleit, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésére és a kár nagyságára nézve tartalmaznak adatokat. Nem kötelezheti azonban az ügyfeleit a szerződés teljesítéséhez szükségtelen hatósági határozatok beszerzésére és bemutatására. A Legfelsőbb Bíróság szóban forgó döntése értelmében tehát a jövőben egy lopásra is biztosított autó tulajdonosának kártalanítását a biztosító nem halogathatja arra hivatkozva, hogy a rendőrség még nem zárta le a nyomozást. A biztosító fizetési kötelezettsége ugyanis a káresemény bekövetkezésével keletkezik, és független a nyomozás sikerétől vagy sikertelenségétől.
Óriási bejelentést kapott rengeteg magyar autós: súlyos költség lett olcsóbb, ezt már sokan megérzik
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainak átlagdíjai országosan 0,8 százalékkal csökkentek a III. negyedévben.
-
Nő az aggodalom a nyugdíjak körül, munkáltatóként most érdemes lépni: segít az OTP Nyugdíjpénztár! (x)
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint látványosan nőtt azok aránya Magyarországon, akik tartanak attól, hogy nyugdíjas éveikben nem lesz elegendő megtakarításuk vagy jövedelmük a megszokott életminőség fenntartásához: a nyugdíjjal kapcsolatos félelmek aránya 22-ről 27 százalékra emelkedett.








