Válság szülte megoldások: biztosítási csalásból hiteltörlesztés

Tavaly összesen mintegy 107 ezer esetben éltek vissza biztosításukkal a britek, ami értékét tekintve 730 millió fontot tett ki. Ez az előző évhez képest az esetek számát tekintve 17 százalékos, értékben pedig 30 százalékos emelkedést jelent.

Ez persze csak az ABI előtt lelepleződött csalásokat jelenti, szakértők szerint azonban a tényleges költség ennél jóval nagyobb, hiszen nem minden esetben derül fény a visszaélésekre.

A Financial Timesnak nyilatkozó Nick Starling, az ABI egészségbiztosítási ágazatának vezetője szerint a csalások száma válság idején érezhetően megugrik, így ilyenkor a társaságok fokozott figyelemmel kísérnek minden egyes bejelentést.

A legtöbb csalást a gépjármű-, illetve lakásbiztosításokkal követik el, tavaly összesen mintegy 55 ezer esetben derítettek fényt valótlan, vagy túlzó kárigényre, ami 110 millió fontot tett ki, míg motorokra kötött biztosításokkal 35 ezer esetben éltek vissza.

Az ABI jelentése szerint előfordultak olyan esetek is, ahol a gépjármű-biztosított lopást jelentett be, majd később bevallotta, hogy ő maga vezette le egy sziklán autóját, hogy az így befolyt összegből hiteltartozását törleszteni tudja.

A csalások azonban nem csak a biztosítók számára okoznak fejtörést, illetve többletköltségeket, hanem a becsületes biztosítottaknak is, hiszen a felderítésükre fordított kiadások természetesen a biztosítási díjakba is beépülnek. Starling szerint ez évente átlagosan mintegy 40 font plusz kiadást jelent az ügyfelek számára.

Az ABI korábbi felmérése megdöbbentő eredményt hozott: ötből egy brit ugyanis képes lenne biztosítási csalást elkövetni, ami összecseng egy másik kutatással is, miszerint az autósok 36 százaléka hazudna a biztosítójának, nagyobb kártérítés reményében.