Jöhet árvíz, jöhet jégvihar...

Világszerte tendencia, hogy a népesség növekedése miatt olyan területek is egyre jobban benépesednek, amelyek kiemelten kockázatosak természeti katasztrófák szempontjából - mondta Vereczki András, az AEGON Magyarország Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese kedden, a Portfolio.hu Biztosítási Konferencián tartott előadásában. A szakember szerint az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a természeti csapások által okozott károk összértéke a világon, Magyarország pedig előkelő helyen szerepel ezen a listán.

Világszerte a leggyakoribb természeti csapás a szélvihar, a zivatar, a heves eső. A feketelista második helyén a hóvihar, a jeges (ónos) eső szerepel, megelőzve a földrengést, a szökőárakat, az árvizeket és más, a víz által okozott nagy károkat. Biztosítási szempontból jelentős elemi csapásnak minősülnek még a földcsuszamlás, a sár-és hó lavina, valamint a klímaviszonyok okozta károk, például az erdőtüzek. Összességében elmondható, hogy az elmúlt 35 év természeti katasztrófáinak 80%-a valamilyen, az időjárással összefüggő káresemény volt.

Magyarországon az árvizek és viharok okozzák a legnagyobb problémát: a 2002-es áradás - amely hazánkon kívül Németországot, Ausztriát, Csehországot és Szlovákiát is érintette- világviszonylatban az elmúlt 30 év legjelentősebb árvízének számít, a biztosított károk tekintetében.

Az elmúlt tíz évben egyetlen év (a 2003-as) kivételével - nem akadt olyan esztendő, amely ne hozott volna sokmilliárdos károkat. Különösen kiemelkedő volt a 2010-es év, amely az AEGON Magyarország becslése szerint összesen százmilliárd forint kárt okozott országszerte, ebből a lakóingatlanokat 32 milliárd, a lakosságot összesen 40 milliárd forint veszteség érintette.

Mint azt Vereczki András elmondta, hazánkban gyakorlatilag nincs olyan természeti katasztrófa, amely ne hozna létre úgynevezett "excess of loss" helyzeteket. (Biztosítási szaknyelven így nevezik azokat a hatalmas veszteségeket, melyekre nincs meg a szükséges fedezet.) Az ilyen helyzetek alapvető oka, hogy a folyamatosan növekvő kockázatok ellenére még mindig magas nálunk a nem biztosított ingatlanok aránya, különösen az árvízveszélynek leginkább kitett területeken. Országosan a biztosítással rendelkező lakások aránya még mindig csupán 72%-os. Egyes megyékben - így például Bács-Kiskunban és Hajdú-Biharban - 10 ingatlanból legalább 4 nincs biztosítva.

Mi lehet a megoldás?

A növekvő katasztrófakockázatra az AEGON Magyarország vezérigazgató-helyettese szerint a lakosság mellett a biztosítóknak is reagálniuk kell, akár speciális katasztrófa-termékek kifejlesztésével, akár a szolgáltatási és piaci verseny erősítésével, a biztosítottsági arány növelésével. Ugyanakkor a piaci szereplőknek szükségük van az állammal folytatott együttműködésre is, hiszen a túlzott, nem biztosítható kockázatok esetében megkerülhetetlen az állam szerepvállalása, amelyre jó kezdeményezés volt az árvíz által veszélyeztetett területeken élők védelmére létrehozott Wesselényi Alap elindítása 2003 decemberében.