Életveszélyes dolgot művel rengeteg magyar biztosítás nélkül: csak akkor döbbennek rá, ha már megtörtént a baj

A lakosság harmada űz valamilyen téli sportot*: a legnépszerűbb a korcsolyázás, amelyet a szánkózás és a sízés követ a dobogón. A téli sportokhoz való viszony erősen generációfüggő: a 18–39 évesek közül úgyszólván minden második magyar sportol a havon és/vagy a jégen. Látványos összefüggés az is, hogy minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál valószínűbb, hogy a téli sportok szerelmese; a diplomások körében főleg a sí és a snowboard hódít.

A sízők táborába a lakosság bő egytizede tartozik. A többségük tisztában van a téli sportok kockázataival: a CIB Bank megbízásából készült országos télisport-felmérés válaszai alapján az egyik legfőbb visszatartó tényező, hogy veszélyesnek tartják ezeket a sportágakat. Nem ok nélkül: nemzetközi adatok szerint tízből két sportbaleset a sízéshez kapcsolódik; ennél magasabb baleseti arányt az összes sporttevékenység közül csak a labdarúgás tud felmutatni.

Az ismert kockázatokhoz képest meglepőnek mondható az a felmérésből kiolvasható tény, hogy csak a magyar télisportolók harmada köt minden alkalommal baleset- és utasbiztosítást, amikor elutazik síelni vagy snowboardozni (igaz, további egyharmaduk legalább időnként biztosítja magát, illetve családtagjait). Viszonylag jelentős (11%) ugyanakkor azok aránya is, akik egyáltalán nem kötnek biztosítást. Az alulbiztosítottságnak elsődlegesen nem anyagi okai vannak – legalábbis erre utal, hogy azoknál, akik biztosítással utaznak, nem az ár, hanem a tartalom a fő szempont a választásnál; hogy mennyit kell fizetni, az csak a tartalmi elemek után következik a döntési sorban.

„Szeretjük azt gondolni, hogy a biztosításkötés mindig racionális esélylatolgatás eredménye, ám a téli sportok esetében ezt a feltételezést a tények nem mindig támasztják alá: a síelők és snowboardozók 11%-a az általuk egyébként ismert kockázatokat nem építi be a döntésébe. Hogy ennek mi az oka, az talán egy későbbi kutatás tárgya lehet, az viszont bizonyos, hogy a jelenség a biztosítókra is feladatot ró: olyan egyszerűen, gyorsan hozzáférhető konstrukciókat kell kidolgozniuk, amelyek kellő rugalmassággal és megfelelően széles szolgáltatásválasztékkal igazodnak az ügyfelek igényeihez” – fogalmazott Szendi István, a CIB Bank Bankbiztosítás vezetője.

A CIB Utazásőr Biztosítást ennek a kettős szempontrendszernek a jegyében, az egyszerű hozzáférést és a tartalmi rugalmasságot egyszerre szem előtt tartva állították össze.

Fontos tulajdonsága, hogy egész évre szól (vagyis egyetlen éves díjért egész évben biztonságot nyújt) Európában vagy választástól függően globálisan, és a családtagokra is kiterjeszthető. A kockázatviselés a kötést követő nap 0. órájától megkezdődik, így azok számára is megoldást jelent, akik csak az utazás előtti napon döntenek a nagyobb biztonság mellett.

Az Utazásőr az út közben felmerülő valamennyi kockázatra kiterjed: tartalmaz egészségügyi és baleseti segítségnyújtást és sürgősségi ellátást, utazási segítségnyújtást, poggyásszal kapcsolatos szolgáltatásokat, jogvédelmet, felelősségbiztosítást, balesetbiztosítást és autós asszisztenciát is. Különösen hasznos tulajdonsága, hogy a biztosításhoz bárhonnan, a nap 24 órájában hívható magyar nyelvű segítségnyújtási szolgáltatás kapcsolódik, kikerülve az ismeretlen környezetből és a nyelvi korlátokból adódó nehézségeket.